2010. augusztus 20., péntek

Költözés-hírek

Már régen jelentkeztem. Nagyon lekötött a feladat, hogy rekordidő alatt nézzek meg 4 Született feleségek-évadot, persze csak azért, mert szeptemberben jön az új évad, és nem akarom úgy nézni, hogy műveletlen vagyok. Igazán nem vagyok sorozatfüggő és nem nézek sokszor tévét, úgyhogy ez még belefér talán! Meg hát Rom sem volt nagyon itthon, úgyhogy online filmnézésbe folytottam bánatomat. Na meg a pakolásba, mondjuk annak már a javát vagy 3 hete elintéztem, azért volt még tennivaló. Holnap reggel költözünk, mind a ketten nagyon várjuk már. A legótvarabb feladatokat persze a legvégére hagytam, pl. a sütő és benne levő rácsok tisztítását. Három ilyen rács van, ebből csak az egyiket vagy 3 órán át sikáltam egy pár bájos bugyikék gumikesztyűt viselve. Jelenleg gyakorlatilag nincs bal hüvelykujjam. A második rácsnak még nem estem neki, a harmadik - a legfeketébb - véletlenül el fog tűnni a sok szemét között, a sütőtisztítás nemes feladatát pedig szeretettel átadom Romnak és megmondom neki, hogy amikor reménytelennek tűnik a dolog, gondoljon arra, hogy mennyi sok jó kaját csináltam benne neki a 1.5 év alatt (meg valőszínűleg arra is gondolni fog, hogy ez idő alatt egyszer sem jutott eszembe kisikálni).
Remélem jó lesz Wimbledonban. Lakik pár ismerős a közelben, és több lehetőség lesz minden téren, úgyhogy ez nagyon pozitív. Persze gondolok olyanokra is, hogy vajon ott is csoszognak az idióta eszkimócsizmáikban a lányok? És vajon ismét egy terrorista főbérlőt fogunk ki? Valamiért olyan részleteket is elfelejtettünk megkérdezni, hogy a konyhában vannak-e tányérok, evőeszközök meg ilyenek, de majd holnap minden kiderül, valőszínűleg ér majd minket pár meglepetés.
Az őrült szomszédlány, aki minden este hisztizik és földöntúli hangokat ad ki (amiket mi pohárral a fülünkön szoktunk volt a falnál hallgatni) nagyon fog hiányozni, és a neveletlen csipszevő négyévesek is, akiket a 19 éves anyukáik a babakocsiban (!) tolnak, miközben a 20 éves apukájuk az ablakunk alatt verekednek és/vagy a lepattant kocsijaikat járatják miközben üvölt a zene. Mondjuk senki nem tökéletes, illetve nem kéne általánosítani, tudom.

2010. augusztus 5., csütörtök

Aludni vagy nem aludni

Rom visszatért a legénybúcsúból, majd gyorsan el is húzott Kanadába. Időérzékem nem nagyon van, mert teljesen összekuszálódtak az alvási szokásaim. Múlt pénteken és szombaton, valamint hétfőtől tegnap estig az volt az általános jelenség, hogy késő estétől kb. hajnal 3-ig zombi fejjel, félálomban néztem a tv-t, majd bealudtam, 5-kor felébredtem és átvonszoltam magam az ágyba. Ekkor már kezdett világos lenni, tehát nem kellett félnem az éjjeli mumustól, és a lámpákat és a tévét is lekapcsolhattam végre. Hétfőn jó korán kellett kelni, mert szűrésre kellett mennem, kedden és szerdán pedig azért, mert elvileg jöttek volna a szerelők. Persze nem jöttek, tehát újabb feketepontot kapott a világ leggázosabb főbérlője. Nem tudom mit képzel. Egy levelünkre hajlandó volt reagálni, az is tele volt hazugságokkal. Tegnap viszont fél 9-kor elájultam az álmosságtól és bár 3x felkeltem az éjszaka folyamán, úgy reggel fél 10-ig elvoltam alvásügyileg, de iszonyat baromságokat álmodtam, a beteg kiselefánttól kezdve a Juli nagymamájáig volt benne minden, de komolyan. Ezek a fantasztikus izgalmak történtek velem mostanság.