2012. szeptember 9., vasárnap

Az utolso hetek

Tiz nap mulva ilyenkor mar az ures lakasban malmozunk epp, indulasra varva. Furcsa elkepzelni, hogy az itteni eletunknek nem sokara vege lesz. Raadasul pont mostanaban sikerult megismernem ket olyan embert, akikrol azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon nagy kar, hogy nem elobb talalkoztam veluk :(

Az egyik Carmen, egy roman lany, itt lakik par meterre tolunk. Kb. harom eve elnek itt a ferjevel, van egy huszhonapos kisfiuk. A jatszoteren szedtuk ossze egymast :-) Nagyon jofej csaj, eszmeletlen joszivu, kicsit sokat beszel, de mar megszoktam. Aronka is nagyon szereti ot is meg a kissracot is, mar a tavolbol mindig megismeri oket es nagyokat mosolyog rajuk. Szegeny csajnak a ferje het napbol hatot dolgozik (gyogymasszazs-specialista vagy mi), akkor is vagy napi 10-12 orakat. Mindig csinalunk egyutt jo kis programokat: hintalokes :-), kavezgatas, uj jatszoter-kutatas meg hasonlo izgalmas dolgok es kozben jokat beszelgetunk es rohogunk. A masik nocit par napja ismertem meg itt, a helyi kozossegi hazban, mikozben Aronka utan rohangaltam egy tornateremben, ahol mindenfele, gyerekeknek valo akadalypalyak vannak, zene, labdak stb. (marha jo amugy, csak a nyariszunet alatt iszonyat kaosz volt, mert az iskolai szulidejuket tolto kisgekkok is ott rohangaltak es nem egy kozuluk, nagyon agressziv volt meg hiperaktiv es tobbszor szivrohamot kaptam latva, ahogy Aronka korul szaguldoznak ugy, hogy par milimeteren mulik mindig, hogy fejbe ne rugjak a kis patajukkal ot). Sowmya indiai es mint utobb kiderult, en mar a ferjevel meg a kisfiaval ugy ket honapja osszecimbiztem a jatszoteren. Eszmeletlen kedves egy no es nagyon jokat tudunk beszelgetni. Tok mas vilag, amiben ok elnek, mert bar mar regota vannak ezen a kontinensen, Indiaban szulettek, nagyon tartjak a tradiciokat es a vallasukat stb. Megtudtam pl. hogy a hazassagkotesuk is a szulok altal elore leszervezett dolog volt. A no azt mondja, neki ez termeszetes es nagyon jol megvannak, es neki semmi kifogasa nem volt ellene, hogy a szulei valasszak ki a jovendobelijet. Amugy ez a folyamat ugy tortent, hogy valahogy a szulok megtalaltak egymast es miutan lattak, hogy a fiu es a lany a horoszkopok alapjan nagyon is passzolnak, lebeszeltek a frigyet!!! A lakasukban a konyhaban van egy kis szentely, vagy minek is nevezzem: gyertyakkal, mindenfele hindu istenek kepevel meg szobraval. Mikor ott jartam lattam egy kis talkat is, rajta egy naranccsal. Kerdesemre, hogy az miert van ott azt a valaszt kaptam, hogy minden nap kitesznek oda valamit valamelyik istennek abbol, amit aznap ettek. Azt mondta Sowmya, aznap nem nagyon fozott, viszont gyumolcsot azt mindig esznek, igy esett a valasztas a narancsra :-) A kisfia megacuki, de keptelen vagyok megjegyezni a nevet, ez mondjuk neha eleg ciki tud lenni :-) 

Eleg sok elinteznivalo van meg igy az utso napokra: eladni a maradek cuccokat, takaritani, odaadogatni a megmaradt konyhai alapanyagokat es egyeb aprosagokat az ismerosoknek, megtervezni, mi hogy legyen az utolso nap, pakolni stb. Az utso hetvegere azt tervezzuk, hogy harmasban lemegyunk meg egyszer, utoljara a tengerpartra, ami a belvaros mellett van. Itt laktunk eloszor es nagyon szerettuk. Elmegyunk majd a diner-be is, amirol szerintem mar irtam is - mikor terhes voltam es a kornyeken laktunk eleg gyakran jartunk oda vasarnaponkent ebedelni.

Hianyozni fog Vancouver, de tudom, hogy nagyon sok uj szepseg var minket majd Angliaban es a legfontosabb pedig az, hogy mindenki kozel(-ebb) lesz a csaladjahoz.