2013. április 24., szerda

Mama erre, fiuk meg amarra

Aron szuletese ota nem nagyon szantam hosszabb idot kikapcsolodassal. Volt egy-ket vacsora Rommal, Natalie sogornom szulinapja januarban, Vancouverben egy szep (fel-)nap Kati baratnommel, aki pedikurrel foglalkozik es kezelte a labamat es a kezemet, egyszer sogornommel es egy itteni masik baratnommel ettunk jo kis indiai takeaway-t itt a szomszedban es ezzel kb. be is fejezodott a lista. Este nem szivesen hagyom itt Aront, mert eddig valahogy mindig megerezte, hogy nem vagyok ott es mindig felkelt, olyankor pedig mindig Mamat akarja, senki masnal nem alszik vissza/nem nyugszik meg. Napkozben meg valahogy soha nem alakult ugy, hogy elmenjunk nelkule, kiveve a fodraszozast, bevasarlast egy-ket alkalommal. Nyilvan surubben jarnek el, ha tobb baratom lenne, vagy ha otthon lennek a budapesti baratnoimmel. Nemreg viszont Natalie otlete nyoman engedelyeztem magamnak egy spa-napot, vagyis egy felnapot. Bevallom, nagyon ramfert mar egy kis pihenes es tenyleg jo lenne gyakrabban idot szannom magamra, elmenni ide-oda. Mondjuk persze az indulas utan ot perccel mar ment az sms, hogy ugye jol van-e Aron es minden gondolatom mindig korulotte forog es ha nem vagyok vele, akkor meg ez meginkabb hangsulyossa valik. Szoval egy Wincaton nevu helyre mentunk, azon belul is a Holbrook House nevu hotel/spa vart minket szeretettel es ket szep kontossel, hogy aztan a napot uszkalassal, szaunazassal, gozszobaval (talan nem ez a neve magyarul, nem tudom...) es hasonlo kellemes dolgokkal toltsuk. Csak husz perc volt az odaut autoval, utkozben tanui voltunk egy kis balesetnek: valaki elottunk utott el egy szarvast. Hirtelen azt lattuk, hogy repul az allat, nagyon kozel hozzank, a levegoben pedig froccsen a ver... Az elottunk levo auto meg is allt az ut szelen, az eleje teljesen szetjott (olyan hirtelen tortent, hogy nem is tudom, o utotte-e el vagy pedig a szembejovo autok kozul egy ugy, hogy aztan atesett a mi savunkba, ra az emlitett autora). Szegeny allatot lattuk visszafele jovet :-( Nagyon sok amugy itt az elhullott allat az utak menten, foleg rokak meg hasonlok. Szoval erkezes  es eligazitas utan egy gyanusan magyar akcentussal beszelo emberke a kezunkbe nyomott egy pohar pezsgot, es "ha lud, legyen kover" alapon beruhaztunk egy-egy bazinagy szelet csokitortara is. Aztan behuppantunk a jacuzziba, majd vart minket a masszazs: elozoleg valasztani kellett egy hosszu listarol, hogy milyen kezelest szeretnenk. Az osszes dolog ismeros volt, kiveve az indiai fejmasszazst, ugyhogy azt valasztottam :-) es nem bantam meg! Becsoszogtam egy szobaba, ahol egy aranyos lany vart, elmondott par dolgot, majd otthagyott, mig befekudtem a jo meleg takaro ala. Mindenfele nyugtato zene szolt a magnobol a masszazs alatt es en ereztem, ahogy percrol percre ellazulok, tenyleg szuper volt. Mindenfele illoolajokkal dolgozott a csaj: a nyakam kornyeket, a homlokomat, fejboromet masszirozta meg nyomogatott mindenfele pontokat az orromon es a fulemen. Mire vege lett, mar majdnem bealudtam. Aztan meg egy ideig uszkaltunk/szaunaztunk/stb. Natalie-val, majd megebedeltunk visszamentunk a faluba es akkor mar a pubba is ellatogattunk :-) Ittunk par pohar jo kis cidert es jokat rohogtunk. Jo volt Natalie-val igy kulon programot szervezni, eddig csak csaladi talalkozokon beszelgettunk vagy bulikban, soha nem csinaltunk csak ketten programot. Mialatt anyuka italozgatott, a fiuk ellatogattak egy helikopter -es repulomuzeumba. Aronka amugy nagyon jol viselte a tavolletemet, kb. le sem tojta, hogy nem vagyok ott :-) Viszont mikor talalkoztunk, ugy olelgettem, mint akit egy hete nem lattam. Nagyon hianyzott :-)

2013. április 21., vasárnap

Erre es amarra

Az elmult ket honapban, miota nem irtam, jartunk egy par helyen. Az ido itt is eleg telies volt, de mar kezd tavaszi jelleget olteni, mar ami a napsutest illeti. Eso az meg persze van neha es lesz is rendesen, hiszen Angliaban vagyunk ugyebar.


Nehany hete ismet Oxfordban jartunk, Philip szulinapjat unnepeltuk. Ugyanabban a pubban volt a mulatsag, ahol a multkor is kajaltunk. Eleg nagy volt a nyuzsi, mert rengetegen voltak mar delutan, foleg a csalados baratok jottek ekkor. Volt, aki azert nem jott be a pubba, mert benezett az ablakon at es azt mondta, hogy itt most biztos valami gyerekprogram van :-) Az a jo, hogy volt egy sarok, ahol sok-sok jatek es konyv varta  a gyerekeket, de mondjuk Aronka igy is eleg hamar besokallt a nagy tomegtol, ugyhogy hamar visszamentunk a szallasra, ami amugy ott volt a kozelben. Oxfordnak azon a kedves kis kulvarosi reszen voltunk, amit ugy hivnak: Iffley Village. Ez egy nagyon cuki hely, kis kacskaringos utcakkal es aranyos hazakkal. A Tree Hotel nevu helyen szalltunk meg - egy regimodi berendezesu helyrol van szo, ami amugy rendben is lett volna, ha nem a hotel barja mellett kapunk szobat - egesz ejjel nem aludtam, mert 11-ig buliztak az emberek, valakinek szulinapja volt, bingoztak is es hulye zeneket hallgattak, hangosan. Aztan mikor bezart a bar, akkor meg a pincernok uvoltoztek vagy ket oran at. Rom meg visszament a pubba zulleni es regi ismerosokkel talalkozni, mi pedig Aronkaval a szobaban maradtunk reggelig. Nagyon erdekelte amugy az uj hely, de ejjel nem aludt jol, a zajok miatt sokszor felkelt. Reggel, mig Rom durmolt, mi megreggeliztunk es osszecimbiztunk a nagyon kedves litvan manager nocivel, aki odavolt Aronkaert. Aztan elsetaltunk az Iffley Lock nevu helyre, ami egy, a 17. szazad elso harmadaban epult gat vagy zsiliprendszer vagy mi, a Themze folyon.


Ket hettel ezelott, szombaton gyonyoru ido volt, talan az elso igazi tavaszi nap (aztan mondjuk vissza is jott a tel sajnos egy rovid idore). Egy hirtelen otlettol vezerelve ellatogattunk a Monkey World nevu helyre, nem torodve az itthon hatrahagyott kupival. A tobb, mint 26 hektaros teruleten helyet foglalo, a vilag minden tajarol megmentett majmok lakhelyekent szolgalo Monkey World Dorchester mellett van es egy Jim Cronin nevu emberke alapitotta, meg a nyolcvanas evek vegen (a mellekelt foton Cronin es egy majom alkotta szoboregyuttes lathato). A helyet fenntarto emberkek legnagyobb akcioja az volt, amikor 2008-ban megmentettek nyolcvannyolc kapucinus majmot egy chilei laboratoriumbol, ahol a szerencsetlen allatok picike ketrecekben laktak. Volt koztuk sok olyan is, aki mar tobb, mint husz eve elt ott ugy, hogy nem latott napfenyt sem. Eleg szornyu volt olvasni a reszleteket a majmokrol. Amugy minden ketrec mellett ott volt egy-egy kep az ott elo peldanyrol, mely alatt a majom neve es tortenete olvashato volt. Volt peldaul egy csimpanz, akit az anyja megtamadott es leharapta a karjat, amit aztan tobol amputalni kellett, volt olyan a fent emlitett kapucinus majmok kozul, aki miutan kiszabadult, hosszu ideig egy szobaban ucsorgott es mert nem akart napfenyre menni, sem pedig emberekkel kommunikalni, de olyanrol is olvastunk, hogy az egyik orangutant egy taiwani lakas konyhajabol menekitettek ki, ugyanis a tulaj hosszu idon at haziallatkent tartotta ot ott... 

Pont del korul ertunk oda, igy az allatok tobbsege epp sziesztazott es fetrengett a napon vagy aludt, de azert lattunk par produkciot is, peldaul az egyik csimpanz beallt a tomeg ele es a nyelvevel produkalt mindenfele mutatvanyokat. Aronka nagyon elvezte a programot, nagyokat rikkantott es kapkodta azt a cuki kis fejet. Kapott ajandekba a vegen egy mosolygo plussmajmot, akit mostanaban Philipnek hiv :-) Van a helyen ez bazinagy ret is, tele mindenfele maszokakkal meg jatszoteres dolgokkal. Aronka itt kiszurt maganak egy elore-hatra rugozo motort es nem szallt le rola.

Es akkor ha mar varosnezos elmenyekrol van szo: tegnap Sherborne-ban jartunk, ami szinten nincs olyan messze tolunk es ahol amugy mar jartam. Sherborne egy cuki "market town", vagyis olyan hely, ahol mar evszazadok ota engedelyezett a piacozas. Biztos van erre magyar kifejezes, csak most nem jut eszembe, en mar torni magyar! Amugy meg Koszeg az egyik testvervarosa. Nagyon sok szep regi epulet lathato itt, ahogy azt a mellekelt fenykepek is bizonyitjak. Betertunk az egyik helyi pubba, ahol egy eleg felejtheto ebedet ettunk es setaltunk egy jot, neha pedig betertunk egy-egy charity shopba. Mivel pedig ma is szep ido volt, egy spontan otlettol vezerelve elmentunk aposunk javaslatara a kozelbe egy Volkswagen talalkozora a Haselbury Mill nevu csodas hotel melletti reten, Crewkerne melle. Engem annyira nem villanyozott fel az otlet, de Aposom nagyon ra van gerjedve a temara es gondoltuk Aronka is elvezne a sok autot egy rakason. Aztan vegul tok jol elvoltam es sok fotot csinaltam, elegge megragadott a talalkozo hangulata: emberek mindenfelol a kis VW autojukkal vagy kisbuszukkal egymas mellett leparkoltak, volt, aki satrat vert, evett-ivott, felnyitogattak a motorhaztetoket, a kisbusz-tulajdonosok pedig kinyitogattak az ajtokat es be lehetett kukkantani, hogy ki milyen modon dekoralta ki a kocsijat. Nehanyan nagyon keszultek az esemenyre. Ez azt hiszem, hogy egyben egy verseny is volt, lehetett velemenyezni a kulonbozo autokat. A kisbuszok nagyon hangulatosak amugy, mert van bennuk kis asztal, szek, kis konyha is meg mindenfele dekoracio, lsd. mellekelt kepek. A nagyobb es modernebb buszoknak olyan opcioja is van, hogy a tetejukre lehet tenni egy ilyen lelapithato extra elemet, amiben ket fo kenyelmesen elalhat. Rommal ki is talaltuk, hogy mikor Aronka meg a nem letezo kistestvere (nem vagyok terhes, meg mielott valaki megkerdezi) mar nagyok lesznek, mondjuk kisiskolas koruak, es ha telik ra, veszunk egy ilyet es akkor ezzel megyunk majd mindig Budapestre mindenfele utvonalakon ugy, hogy itt-ott megallunk es nezelodunk. Szerintem ez szuper es izgalmas lenne, es Romnak sem kellene a repules miatt aggodnia (utal repulni).

Na, most egyelore ennyit. Van meg mit irnom, mert Aronka nagyon vicceseket produkal, de azt majd legkozelebb :-) Es akkor ime nehany foto a talalkozorol: