Budapesti latogatas II.

Es akkor kovetkezzek a beszamolo masodik resze, megkesve...

Szoval nagyon jol ereztuk magunkat Budapesten, de azert en ugy az elso het vegere mar elegge elfaradtam  :-) Jo volt visszaterni is, Romot ujra latni. Erdekes, hogy ugy egy hetig Aron nem is emlegette, aztan egyszer-ketszer igen, viszont mikor ujra meglatta, olyan orom ult ki az arcara, amit leirni sem lehet. Rom is es en is ugyanarra gondoltunk: ez is egy olyan Aronkas perc, amit soha nem fogunk elfelejteni, annyira meghato volt :-)

Visszaterve Budapesthez: furcsa volt "latogatokent" jarni az utcakat. Idonk tobbseget az Ujlipotvarosban toltottuk, sokat setalgattunk, parkoztunk. Ez a kornyek nekem mindig a kedvenceim koze tartozott, pedig soha nem laktam ott (a noverem viszont igen). Ha Budapestre koltoznenk, biztos ez lenne az egyik kornyek, ahol lakast neznenk. Szamomra uj volt a Margit-hid kulleme: mikor utoljara voltam itthon, a lampak mar alltak, de meg mindig le volt felig zarva a hid. Nem lattam a szobrokat sem, amit a hid kozepere allitottak. A Margitszigeti szokokut melletti reszt es magat a felujitott szokokutat pont a latogatasunk idejen adtak at. Szamunkra kulonleges jelentoseggel bir a hely, itt bimbajadzott szerelmunk Rommal elso, Budapesti talalkozasunkat kovetoen :-) A zene persze meg a regi, Andrea Bocelli es a tobbiek lelkesen enekelnek, ami kulonleges elmeny amikor peldaul reggel 8-kor rohangal az ember a ketevese utan a jatszoteren es sehol mashol egy ember, csak nehany lelkesen futkarozo atleta.

A sok csaladi program mellett nehany barattal is tudtam talalkozni, de nagyon sokakkal - akikkel amugy terveztem, hogy latjuk egymast - nem, ami eleg rossz erzessel toltott el, de hat nagyon sok dolog nem fert az idonkbe es nekem elsodleges volt, hogy Aronkanak meglegyen a nyugalma, hogy ne hurcibaljam, ha mar faradtnak latom, hogy egyen, aludjon rendesen, nyugodt korulmenyek kozott. Na, de majd legkozelebb. Viszont sikerult eljutnom Fotra, igy egy egesz napot eltolthettem az en Julikammal es az o kisbabajaval, aki majusban szuletett. Megismertem Juli ferjet is, akirol eddig csak hallottam es nagyon klassz volt ujra latni a Molnar-Horvath-Albi csalad nehany tagjat. Gimis eveim alatt nagyon sokszor voltam naluk, nagyon szeretem az egesz csaladot, kulonleges emberek. Szuper bulik voltak ott, olyanok, amiket a mai napig emlegetunk :-) Julival talalkozni meg mindig olyan, mintha csak elozo nap valtunk volna el, pedig azert volt, hogy hosszu honapok kimaradtak, nem beszeltunk, nem lattuk egymast kulonbozo nehezsegek miatt. Nagyon felemelo volt nekem ez a latogatas, na :-)

A baratok kozul Renivel, Szabival es Zitaval is talalkoztam, az utobbi ket alannyal Margitszigeten. A szigeten - meg sok mas helyen - jarva amugy sokszor eszembe jutott egy-egy emlek, mikor, mit csinaltam az adott helyen, kivel maszkaltam ott stb. nagyon furcsa erzes volt... Lattam meg Renatat,

Draga jo nagyimmal is sok idot eltolthettem. Aronka olyan kis kedves volt vele es nagyon jol erezte magat Mama lakasaban, mivel minden szoba egybe van nyitva, korben, igy jol lehet a kulonbozo jatekautokat tologatni.

Jaj, hat el ne felejtsem megemliteni, hogy hoztam vissza magammal egy rakat Turo Rudit, Balaton szeletet, Szamba szeletet, Sport szeletet, Negrot, citromos Gyori napolyit (Rom kedvence), Unicumot (szilvasat, ami egy uj verzioja es nagyon finom, nem olyan keseru, mint az eredeti Unicum, amit amugy utalok) es egy uveg jofajta feherbort. Mikor megerkeztem, ugy neztem ki, mint egy malhasszamar! Ott volt meg ugyebar a borond, Aronka, babakocsi, szatyor, kezitaskak. Nagyon buszke voltam amugy magamra, hogy egyedul, ennyi cuccal es egy gyerekkel ilyen jol sikeredett maga az utazas (leszamitva a repulon valo, biztonsagi ov okozta hisztit). Aronka nagyon jol viselkedett az utazas tobbi reszeben: minden erdekelte, sokat nezelodtunk egyutt, felfedeztuk a korulottunk levo dolgokat, baratkoztunk az emberekkel stb.

Igy a vegen bevallom oszinten, hogy erzelmileg kicsit megviselt az egesz: ennyi ido utan ujralatni a szeretteidet, akik korulugralnak, kerdeznek, programokat csinalnak szuper es felemelo erzes, de kozben megterhelo is es benne van mar az elmulas is, az, hogy jaj, mikor latlak titeket ujra, mi ez az egesz, hogy en itt mar csak turista vagyok, kozben meg ott az erzes, hogy kicsit mar mennel is vissza Angliaba, mert azert ott is ott az otthon, hisz ott el a kiscsaladod.. ááá, nagyon furcsa erzes. Ez az erzes mar nincs meg bennem, szep emlekkent tekintek vissza a budapesti latogatas napjaira, jo lesz ujra menni de jo az itteni eletunkre koncentralni ismet. Majd ha megint megyek, biztos megint furcsa lesz...

Mig en Budapesten virgonckodtam, Rom munkat keresett. Ereztuk, hogy ebbol megint koltozes lesz.. ket nappal a visszaindulas elott hivott, hogy kapott egy ajanlatot Norwich-bol es hogy mit gondolok. Hat mit gondoltam... azt, hogy fogadja el, mert egyreszt jol hangzott az egesz, masreszt nincs mas valasztasunk, meg hat koltozesben is mar profik vagyunk... Szoval ezt a mostani bejegyzest mar innen, Norwich-bol irom, a reszletekrol hamarosan beszamolok... Kaland az elet (es faraszto is neha!).

Budapesti latogatas I.

Vegre eljutottunk Budapestre! Kanadabol torteno visszateresunk ota tervezem, hogy valamikor ellatogatunk a szulovarosomba Aronkastul, de mindig volt valami ok, amiert a dolog nem jott ossze. Rom mostanaban nagy munkakeresesben volt, de elhataroztuk, hogy legalabb Aron es en utra kelunk iden nyaron: ket hetet toltottunk otthon, Aronnak ez volt az elso alkalom, en utoljara 2.5 eve voltam latogatoban, mikor meg terhes voltam... Furcsa volt ujralatni az embereket es a helyeket ennyi ido utan, plane igy, anyukakent, kisfiammal az oldalamon.

Bristolbol mentunk es oda is erkeztunk, onnan is indul jarat Budapestre es nekunk az kozelebb van, innen kb. egy ora autoval. Bar ez Aronkanak mar a hatodik/hetedik repuloutja volt, azert az elejen nem ment minden siman. Gondolom a regebbi repuloutakra nem emlekezett, sok ido eltelt a repkedesek ota az o kis eleteben :-) Mar hetek ota meseltem neki a repulesrol meg a repuloterrol, erdekelte is a tema es a repterezest nagyon elvezte: mindenkivel haverkodott, nezte a le -es felszallo repuloket es jol elvolt, de aztan mikor felszalltunk a gepre, nagyon bepanikolt es sirva uvoltotte, hogy "Nem szeleted lepulot!". A le -es felszallasoknal ugyebar be kell kosse magat az ember es hat ez sem volt egyszeru. Mivel Aronka mar pont elmult ket eves, neki sajat ules jart. Nem hogy az ov bekotese nem volt egyszeru feladat, mar az is kihivas volt, hogy attegyem az olembol a sajat helyere: ugy csimpaszkodott, mint egy kismajom. Nagyjabol semmilyen elterelo hadmuvelet nem mukodott, egyedul visszafele uton, leszallasnal volt nyugi, amikor a mogottem ulo noci odaadta az IPad-jet, rajta az Angry Birds-zel, amit Aronka imadott es amitol ugy vegigulte bekotve a leszallast, mint a kisangyal :-) Szoval tudom mar, mit kell legkozelebb magunkkal vinni! A fentiektol eltekintve jo volt a repules, mert Aronka aztan leult a szekebe, haverkodott a tobbi utassal, magyarazott, vizsgalgatta a dolgokat, olvastunk, nezegettuk az erre az alkalomra vett Peppa Pig Magazine-t es eszegettunk. Remenykedtem, hogy nem ul mellenk senki, ha latjak, hogy gyerekkel vagyok, es odafele uton igy is tortent, ugyhogy tobb volt a hely. Visszafele egy idosebb angol pasi ult mellettunk, aki nagyon aranyos volt, Aronka beszelgetett is vele angolul a repulogep szarnyarol meg a szep felhokrol :-) Aranyosak voltak. Amugy a RyanAirrel utaztunk - jo olcsonak tuntek elsore a jegyek, de aztan rajott a borond utan fizetendo dij, meg ha ulest szeretnel foglalni, azert is fizetni kell stb. A repulogepre valo felszallas elott jo sokat varattak minket: visszautnal mindez kanikulaban, tomott kisbuszon, legkondi nelkul, zart ajtok mellett tortent ugy, hogy mindenki allt es mozdulni nem tudott (de az en hos kisfiam nem panaszkodott, csak nezelodott kivancsian, gyongyozo homlokkal:-). Odafele legalabb "csak" az epuletben kellett allni, jo hosszu sorokban, persze Aronka pont ekkor kakilt be (biztos orultek az utastarsak, hogy ott helyben tisztaba is tettem, amig o a repulogepeket nezegette az ablakbol:-).

Az elso par napot Nori noveremnel toltottuk, ahol Aronka szuperul erezte magat. Azt hittem, hogy kell neki par ora, mig feloldodik, ehelyett annyira fel volt porogve a sok jatektol meg az uj arcoktol, hogy alig lehetett elaltatni es volt vagy ejjel ketto, mire mindenki lefekudt. Sogoromat imadta, meg a kezet is megfogta, amin meglepodtem, mert azt nekunk sem nagyon szokta :-) Noverem is tetszett neki, ot kb. egesz ottletunk alatt mindig mashogy szolitotta es a vegen mar tudta, hogy vicces a dolog, es csakazert is erzsinenizte meg rozizta :-) Az erkezes masnapjan jokedvuen ebredt, meg az sem zavarta, hogy 4 idegen/felidegen es jomagam bamultunk a kis arcaba, arra varva, hogy felkeljen. Ejszakankent amugy vegig jol aludt, leszamitva az utolso 2-3 napot. Akkorra mar kicsit besokallt a sok ingertol es nappal sem mindig volt olyan kis kiegyensulyozott, de megertem - oszinten szolva nekem is sok volt minden a vegere es elfaradtam :-) Vegig eleg nagy kanikula volt Budapesten, de ez nem nagyon zavarta. Zavarta viszont Noriek ventillatora es a nyitott ablakon atszurodo, kabocak altal keltett zaj: "Becsukom ablakt!", "Nem szeleted ventillatolt!" :-)

Lilivel es Lenaval nagyon jol elvoltak, jokat legoztak es volt jo sok kisauto is :-) A lanyok korulugraltak, babusgattak, jo volt nezni, hogy bekesen jatszanak meg mennek egymas utan. Aronka kedvence a tologatos babakocsi volt, amivel korbe-korbe rallizott a lakasban.

A fennmarado idoben Ancsika noveremnel voltunk, ott Vince es Rozi volt Aronka tarsasaga, oket is nagyon szerette. Vincevel tologattak a buszokat, egyutt csodaltak az uton elhalado trolikat, Rozikaval meg sokat homokoztak a Szent Istvan parkban. Voltunk Allatkertben, Vidamparkban - na, ide felnottkent elmenni SZAR - draga (a felnottjegy otezer forint...), es ugyanazok a cuccok vannak benne, mint 25 eve, csak mar kopik a festek es minden kisebb. Azert a mesebarlangban vagy miben sikerult kicsit berinyalnom :-) A haromeves unokaocsem ult mellettem a csonakban, aki amint a csonak a barlangba ert, rogton kerdezte kicsit bepanikolva, hogy mikor erunk ki, en meg persze probaltam nyugtatgatni de kozben azon rinyaltam, nehogy bentragadjunk a felelmetes figurak kozott a sotetben :-) De amugy ugy tudom, hamarosan bezarjak a helyet, ami nem is baj, biztos jobban ki lehetne hasznalni.

Sok idot toltottunk a nagymamamnal is, ahol Aronka jokat szaguldozott azzal a kisautoval, amit szerintem meg Tata hozott valamelyik utjarol es amin anno en is ultem :-). Keresztanyamek is megcsodaltak Aront, veluk volt egy jo kis ebed is, amin a csalad egy resze osszegyult. Halaszlet ettunk es palacsintat, Aronka legnagyobb oromere. Amugy a magyaros kajak egytol-egyig mind nagyon izlettek neki. En oszinten szolva itthon nem nagyon szoktam magyaros eteleket fozni, max paprikaval felturbozok ezt-azt, de ugy tunik, ezentul gyakrabban kell a magyar szakacskonyveket lapozgatnom :-) Szoval Aronka tolta a halaszlet, de mas ebedek alkalmval megkostolta es imadta a lecsot, a paprikas krumplit, a szalonnat, a magyar szalamit es mindent, aminek az elozoekhez hasonlo volt az izvilaga.

Egyelore ennyit irok, hamarosan folyt. kov.!

Aronka 2. szulinapja

Hat, mar megint hetek ota nem irtam! Most viszont volt egy nagyon is fontos esemeny, amirol szeretnek beszamolni, fontos nekem, hogy legyen nyoma, jo erzes ezeket visszaolvasni!

Szoval draga kicsi Aronkam ma ket eves! Termeszetesen teljesen el vagyok erzekenyulve. Sokat gondoltam ma a szuletese napjara azon a bizonyos juniusi vancouveri reggelen es az elso szuletesnapjara is. 

Mar hetek ota emlegetem neki, hogy hamarosan itt a szulinapja, meg hogy csapunk egy nagy bulit Natalie kertjeben, szoval tudta o, hogy valami jelentos esemeny kozelefg :-) Mar nagyon keszultunk a szombati bulira: Natalie nagyon aranyos, lelkes volt. Mar penteken rendbetettek a kertet, lenyirtak a fuvet, kiraktak az asztalokat meg a szekeket es felfujtak egy rakas lufit. En kozben itthon probaltam piskotat sutni, de persze jol elszurtam, igy elokaptam egy Jamie Oliver receptet, amit mar elozoleg hozzairtam a lehetseges csokitorta receptek listajahoz. Mindenkeppen csokitortat akartam, mert szegeny gyerek nem nagyon kap csokit, viszont sokszor emlegeti :-) Orult is neki nagyon es bar nem evett sokat, azert az a pici szelet csokitorta, meg a tobbi hulyeseg, amit ossze-vissza evett kicsit rossz hatassal voltak a gyomrara es szegenykem ejjel vagy fel orat fent volt es nagyon sirt, egyertelmu, hogy a hasa fajt :( Szoval miutan pentek este tizkor mar minden lisztes volt, nem volt egyy darab tiszta edenyem es torta sem, mar kicsit elegem volt, de azert megis sikerult mindent osszehoznom, mire masnap delutan a buli kezdetet vette. A csokitorta melle csinaltam egy sajttortat is, kentem es diszitettem par szendvicset, a tobbirol Natalie gondoskodott. Aronka persze nem volt hajlando aludni szombaton delutan, igy felborult minden terv, de vegul nem volt gond. Stephanie es Simon mar delben megjottek, oket kovette Matt es Kath, meg a parhonapos ikreik, aztan atmentunk Natalie-hoz, ahova szepen sorjaban elkezdtek erkezni a vendegek. Jo sokan voltunk: anyosomek, sogoromek, az itteni magyar barataim: Zsofi es a kiscsaladja, Amy es a kislanya meg az egyhonapos kisfia, Laura es a kislanya, es Philip es Merryl Oxfordbol. Nagyon jol esett, hogy ennyien eljottek, sokan messzirol autoztak ide. Nagyon jol sikerult a moka, mert szuper ido volt, mindenki jokat beszelgetett, ettunk-ittunk, Aronka orult az ajandekainak es jol elvolt a gyerekekkel: Hatty-vel peldaul (oteves kislany) vagy husz percen at ultek egy kerti agyban es egy konyvet nezegettek. Aronka jo sok ajandekot kapott: osszehajthato kaput, hozza focilabdat, rogbilabdat, kosarlabdat, persze gyerekmeretben :-), konyvet, tolunk duplot, buborekfujo gepet (reakcio: "Nem szeleted bubolekot!"), satrat, benne joooo sok pici labdaval, jatekterepjarot, jatekkamiont, szinezot filcekkel, szelforgot stb.

A buli meg aztan a pakolaszas eltartott vagy het oraig es mikor mar elszivarogtak az emberek es Aronka is kezdett szetesni, Rommal hazavittuk es lefektettuk aludni. Kicsit nehezen ment az elalvas, folyton dumalt a szulinapjarol :-) Kozben Stephanie, Simon, Philip, Merryl, Adam es Natalie elmentek kajalni a pubba, majd atjottek hozzank es itt vihancoltunk tovabb. Megneztuk felvetelrol a Britain's Got Talentet, pontosabban mindent attekertem, csak hogy a magyar produkciot lathassam, meg persze az eredmenyhirdetest. Hat, nagyon boldog voltam, hogy megnyertek, igazan megerdemeltek. Kozben Stephanie mar - ahogy Zita baratnom fogalmazna - Samanthara itta magat es csendben dulongelve uldogelt Aronka autopalyaja mellett, tesztelve, hogy melyik auto suhan le a leggyorsabban, es ilyen nagyon sok ido utan (fel ora-ora) reagalt mindenre, pl. a musor vegen megkerdezte ilyen nagyon lassan, hogy ez Britain's Got Talent? :-) Kozben volt valami balhe a szomszedban is, a pszichopata szomszedunkhoz atment masik szomszed meg a felesegeik es valamiert nagyon kivertek a balhet. Kimentem vegighallgatni, de a sok karomkodason kivul nem nagyon ertettem semmit, szerintem a tarsasag 80 szazaleka reszeg volt. Vegul a rendorok is kijottek, de arrol lemaradtam, mert pont akkorra esett Aronka hasfajasa. 

Stephanie es Simon itt aludtak, Aronka legnagyobb oromere: kisfiam olyan szinten beleszerelmesedett Stephanie-ba, hogy csak na. Produkalta magat neki, mosolygott ra ezerrel, nagyon cuki volt. Bar a vendegek hamar elhuztak, a szulinapi hetvege hatralevo reszeben is volt mit csinalnunk: vasarnap delutan elmentunk az egyik helyi farmra, ahol nyilt napot tartottak. Lattunk disznot, marhat, csirkeket, volt par erdekes informacio kiteve es persze voltak traktorok is, Aronka orult is neki nagyon. Aztan Zsofiekhoz mentunk vacsorazni, majd hazajottunk. A hetfo, vagyis maga a szulinap nagyon szepen telt: persze nyomattam Aronkanak egesz nap az elmaradhatatlan szulinapi Halasz Judit-dalt, jatszottunk az uj jatekokkal, setaltunk egy nagyot. Hetfon mindig elmegyunk a zoldsegeshez meg a peksegbe, ahol mar jol ismernek minket. Az peksegben az aranyos eladonenik adtak neki egy fankot. Szerintem Aronka nagyon erezte, hogy az elmult hetvege es a mai nap csakis rola szolt, mert nagyon jo volt a kedve es mindenkinek produkalta magat :-) Aludni ma sem akart, delutan pedig megkapta tolunk a "nagy" ajandekot, egy kishazat a kertbe. Atjottek anyosomek, tortaztunk es jot ucsorogtunk a kertben. A napot egy jo kis sultcsirkevel zartuk, most pedig mar fent szuszog az en kis ketevesem. Isten eltessen, Aronka!

Mama erre, fiuk meg amarra

Aron szuletese ota nem nagyon szantam hosszabb idot kikapcsolodassal. Volt egy-ket vacsora Rommal, Natalie sogornom szulinapja januarban, Vancouverben egy szep (fel-)nap Kati baratnommel, aki pedikurrel foglalkozik es kezelte a labamat es a kezemet, egyszer sogornommel es egy itteni masik baratnommel ettunk jo kis indiai takeaway-t itt a szomszedban es ezzel kb. be is fejezodott a lista. Este nem szivesen hagyom itt Aront, mert eddig valahogy mindig megerezte, hogy nem vagyok ott es mindig felkelt, olyankor pedig mindig Mamat akarja, senki masnal nem alszik vissza/nem nyugszik meg. Napkozben meg valahogy soha nem alakult ugy, hogy elmenjunk nelkule, kiveve a fodraszozast, bevasarlast egy-ket alkalommal. Nyilvan surubben jarnek el, ha tobb baratom lenne, vagy ha otthon lennek a budapesti baratnoimmel. Nemreg viszont Natalie otlete nyoman engedelyeztem magamnak egy spa-napot, vagyis egy felnapot. Bevallom, nagyon ramfert mar egy kis pihenes es tenyleg jo lenne gyakrabban idot szannom magamra, elmenni ide-oda. Mondjuk persze az indulas utan ot perccel mar ment az sms, hogy ugye jol van-e Aron es minden gondolatom mindig korulotte forog es ha nem vagyok vele, akkor meg ez meginkabb hangsulyossa valik. Szoval egy Wincaton nevu helyre mentunk, azon belul is a Holbrook House nevu hotel/spa vart minket szeretettel es ket szep kontossel, hogy aztan a napot uszkalassal, szaunazassal, gozszobaval (talan nem ez a neve magyarul, nem tudom...) es hasonlo kellemes dolgokkal toltsuk. Csak husz perc volt az odaut autoval, utkozben tanui voltunk egy kis balesetnek: valaki elottunk utott el egy szarvast. Hirtelen azt lattuk, hogy repul az allat, nagyon kozel hozzank, a levegoben pedig froccsen a ver... Az elottunk levo auto meg is allt az ut szelen, az eleje teljesen szetjott (olyan hirtelen tortent, hogy nem is tudom, o utotte-e el vagy pedig a szembejovo autok kozul egy ugy, hogy aztan atesett a mi savunkba, ra az emlitett autora). Szegeny allatot lattuk visszafele jovet :-( Nagyon sok amugy itt az elhullott allat az utak menten, foleg rokak meg hasonlok. Szoval erkezes  es eligazitas utan egy gyanusan magyar akcentussal beszelo emberke a kezunkbe nyomott egy pohar pezsgot, es "ha lud, legyen kover" alapon beruhaztunk egy-egy bazinagy szelet csokitortara is. Aztan behuppantunk a jacuzziba, majd vart minket a masszazs: elozoleg valasztani kellett egy hosszu listarol, hogy milyen kezelest szeretnenk. Az osszes dolog ismeros volt, kiveve az indiai fejmasszazst, ugyhogy azt valasztottam :-) es nem bantam meg! Becsoszogtam egy szobaba, ahol egy aranyos lany vart, elmondott par dolgot, majd otthagyott, mig befekudtem a jo meleg takaro ala. Mindenfele nyugtato zene szolt a magnobol a masszazs alatt es en ereztem, ahogy percrol percre ellazulok, tenyleg szuper volt. Mindenfele illoolajokkal dolgozott a csaj: a nyakam kornyeket, a homlokomat, fejboromet masszirozta meg nyomogatott mindenfele pontokat az orromon es a fulemen. Mire vege lett, mar majdnem bealudtam. Aztan meg egy ideig uszkaltunk/szaunaztunk/stb. Natalie-val, majd megebedeltunk visszamentunk a faluba es akkor mar a pubba is ellatogattunk :-) Ittunk par pohar jo kis cidert es jokat rohogtunk. Jo volt Natalie-val igy kulon programot szervezni, eddig csak csaladi talalkozokon beszelgettunk vagy bulikban, soha nem csinaltunk csak ketten programot. Mialatt anyuka italozgatott, a fiuk ellatogattak egy helikopter -es repulomuzeumba. Aronka amugy nagyon jol viselte a tavolletemet, kb. le sem tojta, hogy nem vagyok ott :-) Viszont mikor talalkoztunk, ugy olelgettem, mint akit egy hete nem lattam. Nagyon hianyzott :-)

Erre es amarra

Az elmult ket honapban, miota nem irtam, jartunk egy par helyen. Az ido itt is eleg telies volt, de mar kezd tavaszi jelleget olteni, mar ami a napsutest illeti. Eso az meg persze van neha es lesz is rendesen, hiszen Angliaban vagyunk ugyebar.

Nehany hete ismet Oxfordban jartunk, Philip szulinapjat unnepeltuk. Ugyanabban a pubban volt a mulatsag, ahol a multkor is kajaltunk. Eleg nagy volt a nyuzsi, mert rengetegen voltak mar delutan, foleg a csalados baratok jottek ekkor. Volt, aki azert nem jott be a pubba, mert benezett az ablakon at es azt mondta, hogy itt most biztos valami gyerekprogram van :-) Az a jo, hogy volt egy sarok, ahol sok-sok jatek es konyv varta  a gyerekeket, de mondjuk Aronka igy is eleg hamar besokallt a nagy tomegtol, ugyhogy hamar visszamentunk a szallasra, ami amugy ott volt a kozelben. Oxfordnak azon a kedves kis kulvarosi reszen voltunk, amit ugy hivnak: Iffley Village. Ez egy nagyon cuki hely, kis kacskaringos utcakkal es aranyos hazakkal. A Tree Hotel nevu helyen szalltunk meg - egy regimodi berendezesu helyrol van szo, ami amugy rendben is lett volna, ha nem a hotel barja mellett kapunk szobat - egesz ejjel nem aludtam, mert 11-ig buliztak az emberek, valakinek szulinapja volt, bingoztak is es hulye zeneket hallgattak, hangosan. Aztan mikor bezart a bar, akkor meg a pincernok uvoltoztek vagy ket oran at. Rom meg visszament a pubba zulleni es regi ismerosokkel talalkozni, mi pedig Aronkaval a szobaban maradtunk reggelig. Nagyon erdekelte amugy az uj hely, de ejjel nem aludt jol, a zajok miatt sokszor felkelt. Reggel, mig Rom durmolt, mi megreggeliztunk es osszecimbiztunk a nagyon kedves litvan manager nocivel, aki odavolt Aronkaert. Aztan elsetaltunk az Iffley Lock nevu helyre, ami egy, a 17. szazad elso harmadaban epult gat vagy zsiliprendszer vagy mi, a Themze folyon.

Ket hettel ezelott, szombaton gyonyoru ido volt, talan az elso igazi tavaszi nap (aztan mondjuk vissza is jott a tel sajnos egy rovid idore). Egy hirtelen otlettol vezerelve ellatogattunk a Monkey World nevu helyre, nem torodve az itthon hatrahagyott kupival. A tobb, mint 26 hektaros teruleten helyet foglalo, a vilag minden tajarol megmentett majmok lakhelyekent szolgalo Monkey World Dorchester mellett van es egy Jim Cronin nevu emberke alapitotta, meg a nyolcvanas evek vegen (a mellekelt foton Cronin es egy majom alkotta szoboregyuttes lathato). A helyet fenntarto emberkek legnagyobb akcioja az volt, amikor 2008-ban megmentettek nyolcvannyolc kapucinus majmot egy chilei laboratoriumbol, ahol a szerencsetlen allatok picike ketrecekben laktak. Volt koztuk sok olyan is, aki mar tobb, mint husz eve elt ott ugy, hogy nem latott napfenyt sem. Eleg szornyu volt olvasni a reszleteket a majmokrol. Amugy minden ketrec mellett ott volt egy-egy kep az ott elo peldanyrol, mely alatt a majom neve es tortenete olvashato volt. Volt peldaul egy csimpanz, akit az anyja megtamadott es leharapta a karjat, amit aztan tobol amputalni kellett, volt olyan a fent emlitett kapucinus majmok kozul, aki miutan kiszabadult, hosszu ideig egy szobaban ucsorgott es mert nem akart napfenyre menni, sem pedig emberekkel kommunikalni, de olyanrol is olvastunk, hogy az egyik orangutant egy taiwani lakas konyhajabol menekitettek ki, ugyanis a tulaj hosszu idon at haziallatkent tartotta ot ott... 

Pont del korul ertunk oda, igy az allatok tobbsege epp sziesztazott es fetrengett a napon vagy aludt, de azert lattunk par produkciot is, peldaul az egyik csimpanz beallt a tomeg ele es a nyelvevel produkalt mindenfele mutatvanyokat. Aronka nagyon elvezte a programot, nagyokat rikkantott es kapkodta azt a cuki kis fejet. Kapott ajandekba a vegen egy mosolygo plussmajmot, akit mostanaban Philipnek hiv :-) Van a helyen ez bazinagy ret is, tele mindenfele maszokakkal meg jatszoteres dolgokkal. Aronka itt kiszurt maganak egy elore-hatra rugozo motort es nem szallt le rola.

Es akkor ha mar varosnezos elmenyekrol van szo: tegnap Sherborne-ban jartunk, ami szinten nincs olyan messze tolunk es ahol amugy mar jartam. Sherborne egy cuki "market town", vagyis olyan hely, ahol mar evszazadok ota engedelyezett a piacozas. Biztos van erre magyar kifejezes, csak most nem jut eszembe, en mar torni magyar! Amugy meg Koszeg az egyik testvervarosa. Nagyon sok szep regi epulet lathato itt, ahogy azt a mellekelt fenykepek is bizonyitjak. Betertunk az egyik helyi pubba, ahol egy eleg felejtheto ebedet ettunk es setaltunk egy jot, neha pedig betertunk egy-egy charity shopba. Mivel pedig ma is szep ido volt, egy spontan otlettol vezerelve elmentunk aposunk javaslatara a kozelbe egy Volkswagen talalkozora a Haselbury Mill nevu csodas hotel melletti reten, Crewkerne melle. Engem annyira nem villanyozott fel az otlet, de Aposom nagyon ra van gerjedve a temara es gondoltuk Aronka is elvezne a sok autot egy rakason. Aztan vegul tok jol elvoltam es sok fotot csinaltam, elegge megragadott a talalkozo hangulata: emberek mindenfelol a kis VW autojukkal vagy kisbuszukkal egymas mellett leparkoltak, volt, aki satrat vert, evett-ivott, felnyitogattak a motorhaztetoket, a kisbusz-tulajdonosok pedig kinyitogattak az ajtokat es be lehetett kukkantani, hogy ki milyen modon dekoralta ki a kocsijat. Nehanyan nagyon keszultek az esemenyre. Ez azt hiszem, hogy egyben egy verseny is volt, lehetett velemenyezni a kulonbozo autokat. A kisbuszok nagyon hangulatosak amugy, mert van bennuk kis asztal, szek, kis konyha is meg mindenfele dekoracio, lsd. mellekelt kepek. A nagyobb es modernebb buszoknak olyan opcioja is van, hogy a tetejukre lehet tenni egy ilyen lelapithato extra elemet, amiben ket fo kenyelmesen elalhat. Rommal ki is talaltuk, hogy mikor Aronka meg a nem letezo kistestvere (nem vagyok terhes, meg mielott valaki megkerdezi) mar nagyok lesznek, mondjuk kisiskolas koruak, es ha telik ra, veszunk egy ilyet es akkor ezzel megyunk majd mindig Budapestre mindenfele utvonalakon ugy, hogy itt-ott megallunk es nezelodunk. Szerintem ez szuper es izgalmas lenne, es Romnak sem kellene a repules miatt aggodnia (utal repulni).

Na, most egyelore ennyit. Van meg mit irnom, mert Aronka nagyon vicceseket produkal, de azt majd legkozelebb :-) Es akkor ime nehany foto a talalkozorol:

Oxfordi kiruccanas es egyebek

Ugy ket hettel ezelott Oxfordban jartunk: Philipet es Merrylt latogattuk meg (ok a vilagjaro cimborak, akik Vancouverben is voltak nalunk tobb hetet, akkor irtam is roluk). Ez a harmadik latogatasom Oxfordban, de ez a mostani kicsit nyugisabb volt, Aronka miatt. Nem volt se kocsmatura, sem hatvanas ir nenikkel es bacsikkal tancolas hajnali haromkor. Philipek mar nem ugyanott laknak, mint mielott utnak indultak. Egy rokonuk kis hazaban huzzak most meg magukat. Ez a rokon egy nagyneni, aki van vagy hetven, amugy meg egy hippi noci, aki hobbibol Indiaba jar meditalni meg afrikaban turazik. A kertjeben mindenfele meghokkento szobrok vannak, maga a lakas is elegge bohokas (amugy ez a neni is ott volt a fent emlitett tancos esemenyen - nem kicsit lokott Philip csaladja).

Aronka eleg jol viselte az utat, jot aludt. Aztan mikor megerkeztunk, kicsit kiakadt, mert mar keso is volt, meg hirtelen egy uj lakasban talalta magat mindenfele emberekkel. Aztan mikor mar megszokta az ujdonsagokat es vidaman mutogatott mindenre es mondogatta a dolgok nevet, megjelent Philip ket lanytestvere, Siobhan es Emma, erre megint razenditett szegenyke, de akkor mar nagyon faradt volt, igy aztan hamar agyba is tettuk es onnantol mar nem volt gond. Philip novereit en meg nem lattam kulon. Mindig mindenhova egyutt mennek es kb. mindig reszegek, de amugy aranyosak :-) Masnap a szuleiket is meglatogattuk - Aronka ugy 5 percig itt is eleg bizalmatlan volt az uj arcokkal, de nem sokkal kesobb mar nagyokat mosolygott Mary-re (o P. anyukaja, aki ir es soha nem ertem mit mond, viszont igy is remekul el szoktunk beszelgetni es nagyon kedveljuk egymast), lapatolta be a Mary altal keszitett levest es ismerkedett a macskaval. Jokat setaltunk, nagyon szep ido volt. Imadom Oxfordot. Most csak a kulvarosi reszeit lattam, de az is nagyon tetszett: a kacskaringos utcak, a kis osvenyek. Ettunk egy jot az egyik tuti kis pubban - Aronkanak volt itt egy vicces jelenete, amikor is az eleje rakott tanyerrol az egyesevel felszedegette a zoldborsokat es a megevesuk helyett mindnek udvariasan jo ejszakat kivant angolul ("Night, night!"), majd attette oket egy masik tanyerba :-)

A visszaut mar nem volt olyan kellemes: ahogy ratertunk az autopalyara, Aronka elkezdett keservesen uvolteni es eloszor fogalmunk sem volt, mi lehetett a baja, de aztan megalltunk es ugy dontottunk, talan a foga lehetett a ludas. Aztan miutan bevetettunk mindenfele trukkot, mar jobban volt es aludt is hazaig. Amugy mostanaban nem csak a foga okozott neha galibat: az elmult par napban nagyon taknyos volt, elotte ugy ot napig ment a hasa, de arrol kiderult, hogy nem volt semmi baja szerencsere. Ma pedig hanyt a lelkem, eleteben eloszor. Rajtam es Romon is atment valami par napja, ugy tunik, Aront is elerte, de remelem, hogy nala is olyan gyors lefolyasu lesz, mint amilyen nalunk is volt. Lehanyva lenni is erdekes, ebben sem volt meg reszem :-) Mindket eset alatt fogtam eppen a kicsi csillagomat es nyugtatgattam, mikor nyakbarokazott - kijott ket adag husleves (volt benne teszta, repa, jeeee....) meg egy kis kiwi...

A takonykort valoszinuleg a metodista tempomban szervezett baba-mama talalkozon kaptuk el. Zsofival ugy dontottunk, hogy eljarunk ezekre a talalkozokra. Kicsit furcsan neztek rank, de pont lesz.rtuk. Az a lenyeg, hogy a gyerekeink szocializalodjanak, mi meg elvagyunk egymassal, olyan nagyon nem akarunk mi uj, angol baratnoket magunknak. Szoval ott rohangalt a sok angol kisklambo, mindnek taknyos volt az arca fultol fulig es soha senki nem torolte meg nekik. Zsofival azt is megallapitottuk, hogy a mi gyerekeink a legszebbek.

Aronka eddig is sokat dumalt, de most az elmult egy hetben nagyon belehuzott. Egyre tobb szokapcsolatot mond, nem csak szavakat, meg gyorsabban tanul. Nagyon sok iget hasznal, toldalekot. Mindenkinek es mindennek koszon, a cicimtol kezdve ("Sziasztok!") a jatektraktoron at a morcos szomszedasszonyig mindennek es mindenkinek. 

Nemreg volt itt az ugynevezett Burns night, ami amugy egy skot unnep es januar 25-en tartjak. Az unnep tulajdonkeppen egy megemlekezes a kolto Robert Burns-rol (1759-1796). Ilyenkor a skotok specko ruhat vesznek fel es specko eteleket esznek es vedelik a whiskey-t. Mi is ettunk kulonleges etelt, megpedig haggis-t. Nekem ez a kaja izre es kullemre is total hurka volt. A haggis nem mas, mint a birka belsosegei megfozve es ledarava hagymaval, zabpehellyel es fuszerekkel. Tradicionalisan a birka gyomraban keszitik elo es keszitik el, de ma mar nem mindenhol ragaszkodnak ehhez a gusztusos reszlethez :-) Nekem izlett, Aronka pedig egyenesen imadta.

Mostanaban voltam tobb helyen is itt, a kornyeken, hala Zsofinak es az autojanak :-) Maszkaltunk Crewkerne-ben, Tauntonban, Yeovilban, megneztunk ket jatszohazat, jo kis parkokat. Jo lesz ha vegre itt a tavasz: szeretnenk szepen rendbe hozni a kertet, var rank a bristoli allatkert is es van egy farm is allitolag, ahova lehet vinni a gyerekeket allatokat simogatni.

De egyelore meg csak esik es esik... utalom ezt az idojarast. 

Januari beszamolo

Szoval vegre ratalaltam a faluban elo magyarokra. Bar tudvalevo, hogy "mindenhol ott vagyunk", marmint mi, magyarok, azert ahhoz, hogy egy, kb. haromezerketszaz lelket szamlalo kis faluban talaljak meg magyarokat, akik raadasul halal jo fejek, korombeliek es kisgyerekesek, eleg nagy szerencse kell, nem?! December legvegen talalkoztunk eloszor, akkor jottek at eloszor Zsofiek, azota pedig Zsofival kb. minden nap talalkozunk: vagy itt vannak, vagy mi megyunk at hozzajuk, sokat setalunk, voltunk Yeovilban jatszohazban, Tauntonban is megneztunk egy hasonlo helyet, ma pedig szinten Tauntonban voltunk, egy szep nagy parkban etettuk a kacsakat (meg a bunko siralyokat). Elmentunk egyszer Lyme Regisbe is, ami egy szuper hely. Voltam mar ott egyszer, egyik nyaron, meg Rommal, Aronka meg Kanada meg a mindenfele bonyodalmak elott :-)

Ismerek par embert a faluban, de csak eleg felszinesen, szoval nem elek valami nagy szocialis eletet, de nekem ez most igy pont tokeletes, hogy Zsofiekkal ilyen jo a viszonyunk es napi szinten talalkozunk, nekem olyan nagyon nem is hianyzik az, hogy sok emberrel legyek, keveredjek. Mult szombaton volt Natalie 30. szulinapi bulija, itt, a helyi pubhoz tartozo etteremben. Kb. harmincan voltunk, par embert ismertem latasbol, meg ott volt egy kozos baratunk, akinek nagyon megorultem. Nem szamitottam ra, hogy ott lesz, mert a felesege epp a terhessege vegen van (raadasul ikreket var) es nem is a mi falunkban laknak. Ott volt meg Natalie tesoja, aki ilyen vilagjaro, kicsit bohem gyerek. Ugy nezett ki, mint valaki, aki a Miami Vice castingjara igyekszik: hosszu, allig leero bajusz, huszfele anyagbol osszevart ing, felhosszu haj. Nem sokat maradtam, mert Aronka allitolag fel oraval a tavozasunk utan mar fent volt es nagyon sirt. Mint utobb kiderult, a hasa fajhatott, mert huzta fel a labat es jol megtoltotte a pelenkat is, mely esemely utan boldogan tologatta az uj jatekbuszt es kozben magyarazott a nagyszuleinek. Eleg jo volt a kaja: rakot ettem eloetelnek, aztan zoldsegekkel rakott kecskesajtot mindenfele egyeb korettel, a vegen pedig crumble-t, termeszetesen :-) Lehetett valasztani jo elore, majd leadtuk Adamnek az igenyeket. O nagyon keszult a meglepetesre, csak eppen a torta maradt el. Vacsora kozben rakerdeztem, hogy na, akkor mi van a tortaval, mikor Adam a fejehez kapott, hogy ja, tenyleg... Idegesitett, hogy miert is nem sutottem en valamit, pedig tokre a fejeben volt egy ideig, csak aztan elfelejtodott. Igyhat gyorsan elszaladt a Co-opba (a helyi kozert, mily romantikus) es hozott egy minitortat, ami eleg minimal designnal rendelkezett, de a konyhan aztan voltak oly kedvesek es tettek ra mindenfele irott/rajzolt diszitest.

Aronka amugy szuper jofej es nagyon vicces, mint mindig. Nagyon szeret Zsofiekkal lenni, sokat emlegeti oket. Eleinte - nem tudjuk miert - de Zsuzsinak es "Kliszti"-nek hivta Zsofit es Tomit, de mostmar a nevukon szolitja oket. A Zsofit ugy mondja, mintha nagyon reszeg lenne, nem is lehet leirni, azt hallani kell! Bella baba eleinte nem nagyon erdekelte, de mostmar ot is sokat emlegeti, illetve ha talalkoznak, akkor mindig hordja oda neki a jatekokat meg a cumit, melle mindig olyan kis szeretetteljesen mosolyog, neha megsimogatja stb. Neha feltekeny a draga, mikor Bella baba a kezemben van, olyankor neha odajon es o is keri, hogy vegyem fel :-)

Aronka tovabbra is odavan mindenert, aminek kereke van. A setak is arrol szolnak, hogy autorol autora jar, megall mind elott, mutogat rajuk, hogy "ató, ató" / "kék ató" / "keleke" (=kereke) / "lámpája" stb. Mar arrol sikerult leszoktatnom, hogy megfogdossa az autokat, arrol is, hogy bemaszkaljon masok kertjebe (ha van is kerites, akkor a kapu altalaban tarva nyitva, de a kerites amugy itt nem nagyon jellemzo, talan csak az uj epitesu hazak kozul olyan par), illetve mar azt is megtanulta, hogy mindig a jardan kell maradni, nem maszkalunk csak ugy le az utra. Tovabbra is imad megallni emberek elott es kb. pislogas nelkul bamulni oket, amig azok zavarba nem jonnek. Esetleg mutogat rajuk, hogy "néni", "báci", amire a nénik meg bácsik butan neznek.
Vannak kedvenc konyvei, most peldaul nagyon ra van kattanva az itt nagyon nepszeru, The Very Hungry Caterpillar c. kotetre. Rom minden este elolvassa neki. Ma reggel lattam, hogy Aronka miutan felkelt, berongyolt a szobajaba, levette a konyvet, leult es elkezdte maganak "olvasni". Annyira cuki volt! Halandzsazott, majd mikor az a resz jon, hogy felsorolja, hogy a hernyo miket evett meg egymas utan, mutogatott a kepekre es ilyen felsorolos hanglejtessel halandzsazott, de persze volt par szo, amit szepen probalt mondani es meg a kep is passzolt ezekhez: "watermelon", "lámi" (=salami).
Nagyon szeret reszletesen megvizsgalni dolgokat, el tud merulni a reszletekben. Ha "alkot", pl. ha duplobol epit valamit, kepes egymas utan 5x ugyanarra a helyre probalgatni a kulonbozo epitoelemeket, hogy melyik a legjobb vagy nem is tudom, hogy miert... de jol elvan vele :-) Persze azert tobbnyire koveteli a figyelmet, igy eleg nehez egy vacsorat vagy barmit osszevonni, de ilyenkor probalom bevonni a dolgokba. Szereti kipakolni az edenyeket, segiteni teregetni, megnyomkodni a mosogepen a gombokat, behozni a postas altal hozott leveleket, ide-oda tenni a dolgokat. Eszmeletlenul boldog tud lenni, ha peldaul megjon a Tesco-szallitmany (kethetente rendelunk: olcson kihozzak a sok kajat, igy nem kell a nagybevasarlassal veszodnunk, idot sporolunk), mert ilyenkor egyesevel behord mindent az eloszobabol a konyhaba az en kis rabszolgam :-) Tartsa meg ezt a jo szokasat, hogy ilyen kis segitokesz!

Nagyon varom mar a tavaszt, szeretnenk kicsit rendbe hozni a kertet, hogy Aronka ott is rohangalhasson. Eddig nem nagyon voltunk kint, bar epp mult heten, mikor olyan nagy ho volt, sikerult egy kisebb hoembert megepitenunk (ahogy Aronka mondja: "hómen"). Az orra repa volt, a ruhajan a gombok es a szaja szegfuszegbol keszultek, a szeme helyere pedig rozsaszinu potpourri-s rozsaszirom kerult, szoval kicsit verhoemberre sikeredett, de sebaj :-)

Holnap megyunk Oxfordba a baratainkhoz, remelem Aronka is elvezni fogja az ott eltoltott idot, en mar nagyon varom!