2011. július 5., kedd

Aron es a kezdetek

Minden tiszteletem azoke, akik vegigolvastak a nagyon hosszu szuletestortenetemet :))

Es akkor most szolnek par szot Aronrol. Arrol, hogy ki is o, mit szeret es mit nem, hogy telnek a napjaink stb.

Nos hat Aronka mar majdnem negy egesz hete velunk van, aminek nagyon-nagyon orulunk, mert mar nagyon vartuk! A terhesseg olyan tavolinak tunik mar es nagyon furcsa visszagondolni ra. Neha ejjelente, amikor Aron felebred, ugy riadok fel, hogy meg felalomban lenezek a hasamra, mert azt gondolom, hogy ott van a baba :)

Aron nagyon jol eszik, mar az elejetol fogva, es ot nap alatt visszatert a szuletesi sulyahoz (az atlag ido egy-ket het szokott lenni, ha jol tudom). Az azt koveto meresen is nagyon jol teljesitett. Szegenyket az elso 2 hetben eleg sokat kellett hurcibalni - bar szandekom az volt, hogy csak haz koruli setakra viszem -, mivel egy fertozes miatt belazasodtam es ossze-vissza kellett rohangalni a haziorvoshoz, a korhazba, nogyogyaszhoz, meg ide-oda. Ez elegge lefarasztott minket es megtapasztalhattuk, hogy a kanadai egeszsegugy bizony nem annyira klassz, mint ahogyan azt az ember elkepzelne. Nagyon jo szakemberek vannak, de valahogy a rendszer nehezen mukodik, rossz a kommunikacio es az osszes orvos el van havazva. De mindegy, a lenyeg, hogy most jol vagyok es remeljuk, hogy minden igy is marad. Azert ez az orvos-helyzet aggaszto ha belegondolok, hogy azert a jovoben nyilvan Aron miatt tobbszor is bele fogunk futni ebbe a rossz rendszerbe.

Aron nagyon szeret furodni, setalni (ilyenkor mindig bealszik), szereti az emberi arcokat furkeszni, legjobb baratja Barry, a mehecske, es imadja az agya folott logo kisnyuszikat is. Mozart es Halasz Judit-rajongo :) Sokat alszik (de mar az elejehez kepest igy is kevesebbe) de amikor eber, akkor nagyon nezelodik, minden erdekli, imadja anyukaja szines salait nezegetni es odavan a fekete-feher csikos dolgokert. Amikor nem evessel vagy alvassal van elfoglalva, olyankor anyukaja vagy apukaja mellkasan sziesztazik, de nagyon szereti a jatszoszonyeget is, ami szep szines. Aludni haton szokott, mert a korhazban mindenki hangsulyozta, hogy ugy a legbiztonsagosabb, de sokszor tesszuk a szonyegre hasra, es akkor ugyesen emelgeti a nyakat, meg izeg-mozog. Neha kicsit hasfajos es olyankor nagyon el tud keseredni, de alapvetoen nem egy nagyon siros baba. Ha almos es leteszik az agyaba, akkor altalaban nezelodik kicsit es magatol elalszik, kiveve a fent emlitett hasfajos eseteket, mert olyankor van egy kis siras. Ejszaka 1-2 alkalommal felkel enni, de keso este es ejjel mar hagyjuk, hogy magatol keljen. Volt, hogy mar hat orat is ataludt a koraesti altatas utan. Ez persze elvileg nekem is jo kellene, hogy legyen, de en meg olyan vagyok, hogy amiota Aron megszuletett, minden neszre felkelek es addig nem is alszom, amig a o nem zuhan mely alomba.

Aronnak voltak mar latogatoi is - a magyar szomszedaink, Kati, Gyuri es a fiuk, Levente, ezen kivul egyik szombaton meglatogatott minket Bronwen es Ian is a ket kisgyerekukkel. Ok azok, akik az angol kiralyi eskuvoi bulit is rendeztek. Bronwen nagyon figyelemes es segitokesz, o az, aki mindig felajanlja a segitseget, es akitol kaptunk is par dolgot. Tegnap meglatogatott minket Evelyn is, akit par honapja ismertem meg, es aki szinten itt el Vancouverben (erdelyi magyar lany, eredetileg Izraelben nott fel es elt sokat a csaladjaval, de most a ferje tanulmanyai miatt itt vannak).

En is mostmar azok koze a szulok koze tartozom, akik sorozatban keszitik a kepeket a gyerekukrol :) Hat, de mit tehet az ember, ha egyszer annyiracukihogymindjartmegeszem?

Mivel segitsegunk sajnos nincs, egymas kozott osztjuk be a tennivalokat, es bar nagyon faradtak vagyunk, ugy erzem, remekul mukodunk egyutt, mint csalad. Persze neha Rom agyara megyek a sok aggodassal ("Jaj, add mar ra a zoknit, mert megfazik es nem erdekel, hogy 26 fok van!", "Jaj, vajon nem tul szoros a pelenka?", "Jaj, rasut a nap es az ut meg tul hupakos." stb.)

Imadjuk figyelni, ahogy Aron naprol-napra valtozik! Errol termeszetesen tovabbra is tudositani fogok :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése