Aron ma lett 3 honapos! Hihetetlen, hogy milyen sok ido eltelt mar a szuletese ota es hogy mennyit nott. Most, hogy mar ilyen nagyfiu, elkezdett aktiv tarsadalmi eletet elni :) Persze eddig is volt ra alkalom, hogy talalkozzon uj arcokkal - ez eleinte nem nagyon villanyozta fel, de mostmar imad uj emberekkel megismerkedni, persze csak ugy, ha egyszerre nincs tul sok uj arc es inger. Most a heten volt itt nalunk Kati es Marika - nagyon jo kis delutant toltottunk el igy negyesben: Aron nagyon elvezte a tarsasagot es nagyokat mosolygott. Kapott szep ajandekokat: Katitol egy Sophie nevu aranyos kis gumizsirafot, ami allitolag Franciaorszagban mar vagy 50 eve nagyon nepszeru. Kapott meg egy komoly kis pulovert, Marikatol pedig egy altala keszitett nagyon szep kis takarot, ami jol jon majd a kozelgo hideg esteken. Sutiztunk, beszelgettunk es amikor Aron elaludt, csinaltunk jo kis makos gubat is. Talaltam hozzavalo kiflit. Izre ugyanaz volt, mint otthon, kinezetre pedig sokkal koverebb es nagyobb, de a celnak teljesen megfelelt. Este Rommal is megkostoltattam es nagyon izlett neki, de kicsit megviselte a gyomrat a tejes-makos kifli kombo. Angol gyomor... :-) Tegnap itt volt nalunk Kati is - ok most koltoztek ide Calgary-bol es mar levelezgettunk egy ideje, es most vegre talalkoztunk is. Aron ismet nagyon elvezte, hogy uj arcot lathat es en is nagyon orultem a talalkozasnak, jot beszelgettunk. Aztan egyszer, amikor epp jottem ki Aron szobajabol, miutan letettem aludni, Kati ramnezett es megkerdezte, erzek-e valami mozgast vagy csak o szedul. Nagyon fura erzes volt, a pulton ket edeny is osszekoccant parszor. Vegul kiderult, hogy 6.4-es erossegu foldrenges volt a tolunk nem messze levo Vancouver Island del-nyugati reszen, amit a belvarosi reszeken es itt, Burnaby kornyeken lehetett erezni. Hat, en nagyon megijedtem. Azt mondtak, lehet utorenges is, viszont cunamiveszely nincs. Rom epp a munkahelyen volt, de o nem erzett semmit, mondjuk o nem is volt olyan magasan, mint mi. Azert kicsit osszetojtam magam, hogy mi van, ha osszedol velunk az epulet, de szerencsere az egesz csak egy fel percig tartott. A foldrengeses kaland delutanjan Aronkaval buszra pattantunk es elmentunk Rom munkahelyere, ahol egy ilyen kis csaladi delutant szervezett a ceg. Meg sosem voltam az irodaban. Az EA epulete hatalmas es marha jol meg van csinalva. Nagyon jo a hely hangulata, szepek a szinek es a butorok. Az epulet szep kornyeken van, Burnaby egy zold, nyugodt reszen. Az epulethez tartozik egy hatalmas kulteri ,mufuves focipalya. Rendes, homokkal szort rogbipalya (vagy hogy hivjak...), bent az epuletben pedig meg kosarpalyas tornaterem is van, ami hatalmas. Maga az esemeny a focipalyan volt - az asztalokon pizza, edesseg, sor meg udito varta a csaladtagokat. Szolt a zene, a gyerekeknek volt arcfestes meg bouncy castle, amiben Rom nagyon szeretett volna ugralni, es amit egesz este vagyakozva nezett, de hat ez a vagya ugyebar nem valhatott valora. Jo volt latni, hol dolgozik es orultem, hogy talalkozhattam par kollegajaval, akikrol mar sokat hallottam. Aronkatol mindenki teljesen el volt ajulva. O eleinte meg elvolt, nezelodott, de hamar durcas lett, amit mondjuk meg is ertek - valoszinuleg sok volt neki egyszerre a zene, a nyuzsges meg az a sok ember. Igy nem is maradtunk sokaig, hanem miutan Rom korbevezetett gyorsan az epuletben, hazafele vettuk az iranyt. Talalkoztunk Colinnal es a felesegevel, Sue-val is - nalunk voltunk egyszer vacsizni, meg amikor terhes voltam, de errol azt hiszem, irtam is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése