A multkor ugyebar beszamoltam rola, hogy Aronka tologatja felfele a feneket es kuszhatnekja van. Hat, most az utobbi nehany napban nagyon kemenyen dolgozott az ugyon. Hetvegen ugy nekiindult, hogy csak tatott szajjal neztuk. Tok jo, hogy pont mindketten lathattuk ezt a vicces kis mutatvanyt. Masnap aztan meg jobban ment neki a kuszas. Neha lustabb, neha lelkesebb, attol fugg, mi az, amit meg akar szerezni maganak. A jatekait mar unja, ugyhogy van, amelyiket napokra elteszem, majd ujra eloveszem, hogy ujdonsagkent hasson ra. Az abszolut kedvenc, amitol teljesen belelkesedik, az a Kati baratnomtol kapott kis konyvecske. Ezen kivul ma a magazinomat szedte el hasonlo modszerrel es nagyon tetszett neki a papir zorgese :) A masik nagy esemeny az volt, hogy elkezdtem szepen lassan megismertetni az almaval. Mult szombaton eloszor csak 2 kiskanal almalevet kapott, masnap szinten almat, csak puresitve es kicsit tobbet, es igy tovabb - minden nap picit tobbet eszik. Olyan arcokat vag, hogy nem igaz :) Eleinte nem is tudtam eldonteni, hogy most tetszik-e neki a dolog, vagy nem, mert fintorgott, de elfogadta, de semmi kulonosebb negativ vagy pozitiv reakcio nem volt. Aztan mar tettem bele neki egy kis anyatejet is, hogy ismeros iz is legyen benne, igy ma mar peldaul teljesen lelkesen varta az ujabb kanalnyi adagokat, meg a kanalat is elszedte tolem. Persze minden almas (este a KOLDOKEBEN is talaltam szaradt almadarabot, a nyakarol nem is beszelve, amit szokoevenkent egyszer latunk csak a tokarengeteg miatt es amit nem egyszeru feladat megmosni:). Szinten ujdonsag, hogy most nem sikongat annyit, viszont mindenfele dolgokat "mond", "gagaga" meg tarsai.
Emlitettem, hogy utlevelkepet akartunk neki csinaltatni. Talaltunk is egy studiot, ahol vallaltak eme nagy feladatot - volt itt egy kisse bolondnak tuno vietnami holgy, aki nagyon sietosen es jobbra-balra ugralva dirigalt nekunk, hogy mit hogyan csinaljunk, hova tegyuk a gyereket stb. Uvoltozott velem, hogy fogjam le a gyerek karjat, majd amikor lefogtam, akkor meg azert uvoltozott, hogy benne van a kezem a kepben, ne fogjam le a gyerek kezet... A kep remek lett, Aronka ugy nez ki rajta, mint egy kis fegyenc, akinek rossz napja van - epp egy kek csikos pulcsi volt rajta es olyan fejet vagott, mint aki nyomban elsirja magat. Es akkor a hazautrol - ugy terveztuk, hogy Angliaba egyutt megy a csalad, majd en onnan Aronnal Budapestre. Ez viszont nem fog osszejonni, mert egyreszt nagyon dragara jon ki egy ilyen round trip jegy, masreszt nincs kedvem egyedul bohockodni a hidegben egy (akkot mar) nyolchonapossal az atszallasok meg egyebek kozepette. Igy talan Aronnak is jobb lesz, mert igy legalabb csak 2 hetre borul fel a kis elete - remelem jol viseli majd az uj kornyezetet es az uj arcokat. Igyekszem majd mindig vele lenni es vinni a kkis dolgait, tartani a napirendet stb. hogy ne boruljon ki.
Mult heten volt a 30. szulinapom... nagyon sok szep koszontesben volt reszem, kaptam szep lapokat, Anyosomek csomagot is kuldtek benne ket szep sallal, egy kezmuves taskaval , egy nyaklanccal es egy fulbevaloval. Rom mutterjatol mar vagy egy tucat salat kaptam, de mind nagyon jo. Ekszerrel is ellattak mar parszor, Isten tartsa meg ezt a jo szokasukat :) Nem mintha mostanaban hordhatnek ekszert - Aronka mindent megtalal rajtam es tepi, szajba veszi stb. A masik meglepetes az volt, hogy noverkem felhivott Skype-on a csaladjaval, lufikkal es egy szulinapi plakattal ovezve :) A nap ugyanugy telt, mint a tobbi, este viszont Rommal unnepeltunk - vett nekem mindenfele jo kis kremeket es kaptam egy nagyon hiper-szuper Canon kamerat is! Nagyon orultem neki, regota szerettem volna mar egy gepet.
A heten lesz itt nalam egy magyar talalkozo, penteken meg mar Philip es Merryl is itt lesznek, aztan pedig itt a karacsony, aztan meg a januar, utazas... rohan az ido!
Emlitettem, hogy utlevelkepet akartunk neki csinaltatni. Talaltunk is egy studiot, ahol vallaltak eme nagy feladatot - volt itt egy kisse bolondnak tuno vietnami holgy, aki nagyon sietosen es jobbra-balra ugralva dirigalt nekunk, hogy mit hogyan csinaljunk, hova tegyuk a gyereket stb. Uvoltozott velem, hogy fogjam le a gyerek karjat, majd amikor lefogtam, akkor meg azert uvoltozott, hogy benne van a kezem a kepben, ne fogjam le a gyerek kezet... A kep remek lett, Aronka ugy nez ki rajta, mint egy kis fegyenc, akinek rossz napja van - epp egy kek csikos pulcsi volt rajta es olyan fejet vagott, mint aki nyomban elsirja magat. Es akkor a hazautrol - ugy terveztuk, hogy Angliaba egyutt megy a csalad, majd en onnan Aronnal Budapestre. Ez viszont nem fog osszejonni, mert egyreszt nagyon dragara jon ki egy ilyen round trip jegy, masreszt nincs kedvem egyedul bohockodni a hidegben egy (akkot mar) nyolchonapossal az atszallasok meg egyebek kozepette. Igy talan Aronnak is jobb lesz, mert igy legalabb csak 2 hetre borul fel a kis elete - remelem jol viseli majd az uj kornyezetet es az uj arcokat. Igyekszem majd mindig vele lenni es vinni a kkis dolgait, tartani a napirendet stb. hogy ne boruljon ki.
Mult heten volt a 30. szulinapom... nagyon sok szep koszontesben volt reszem, kaptam szep lapokat, Anyosomek csomagot is kuldtek benne ket szep sallal, egy kezmuves taskaval , egy nyaklanccal es egy fulbevaloval. Rom mutterjatol mar vagy egy tucat salat kaptam, de mind nagyon jo. Ekszerrel is ellattak mar parszor, Isten tartsa meg ezt a jo szokasukat :) Nem mintha mostanaban hordhatnek ekszert - Aronka mindent megtalal rajtam es tepi, szajba veszi stb. A masik meglepetes az volt, hogy noverkem felhivott Skype-on a csaladjaval, lufikkal es egy szulinapi plakattal ovezve :) A nap ugyanugy telt, mint a tobbi, este viszont Rommal unnepeltunk - vett nekem mindenfele jo kis kremeket es kaptam egy nagyon hiper-szuper Canon kamerat is! Nagyon orultem neki, regota szerettem volna mar egy gepet.
A heten lesz itt nalam egy magyar talalkozo, penteken meg mar Philip es Merryl is itt lesznek, aztan pedig itt a karacsony, aztan meg a januar, utazas... rohan az ido!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése