Mar tobb, mint egy honapja itt vagyunk Angliaban, csak nagyon nem volt idom irni eddig...
Tehat szeptember vegen, egy szep napsuteses vancouveri csutortokon repulore szalltunk es meg sem alltunk... Frankfurtig, ahol egy masik repulore szalltunk, majd meg sem alltunk... Londonig, ahol pedig autoba szallva meg sem alltunk... South Pehthertonig. Innen mar szerencsere nem kellett tovabb mennunk. A koltozes/utazas napja elegge stresszes volt. Reggel megerkeztek a koltoztetok, akik bedobozoltak es elvittek az addigra kupacokba halmozott cuccainkat: ruhakat, konyveket, jatekokat es midenfele haszontalan cuccot: olyan cuccokat, amiket nem is tudom, hogy miert hoztunk magunkkal! Azt mondtak, hat het multan meg is erkezik minden... ehhez kepest most kaptunk egy e-mail-t, hogy november vegeig nem fog megerkezni a cucc. Ez csak azert nem annyira jo, mert hamarosan koltozunk tovabb innen anyosektol, es nem artana nehany labas meg hasonlok... de megoldjuk.
Amugy az indulas elotti napokban vegul szerencsere sikerult megszabadulnunk az osszes butorunktol (bar egy szuper irodai szeket meg a kerti butort (kerti butor kifejezes alatt ertsd: olcso ikeas pici fa asztal ket kicsi, inogos szekkel). A butoreladasi-akcio miatt eleg nagy atjarohaz lett a lakasunkbol, de Aronka nem banta: nagyon kis tarsasagi leny lett az utobbi idoben, imadta/imadja az uj arcokat. Mondjuk faarccal bamul mindenkit ugy 2 percig, de aztan nagyon be tud lazulni :-) Sokszor jottek az epulet "management"-jetol is megmutatni a lakast potencialis berloknek. Az utolso 3-4 ejszakank ugy nezett ki, hogy nulla butor volt a lakasban (amit Aronka szerintem nagyon elvezett, mert igy nagyobb terben tudott szabadon mozogni), illetve miutan az agyunkat es a vendegagyat is elvittek ugy aludtunk, hogy leteritettuk a dunnyhat a foldre es az volt az agyunk :-) Majd mivel Aronka pedig az indulas elotti 1-2 hettol szamitva csak nagyritkan volt hajlando a sajat agyaban elaludni estenkent, a dunnyha melle tettuk az o kisagybol kivett matracat is, amit aztan az utolso elotti napunkon a kisaggyal egyutt el is vittek (ezen el is erzekenyultem, de azert az jo erzes volt, hogy legalabb ismeroshoz kerult a kisagy). Szoval eleg minimalberendezes volt csak a vege fele a lakasban, de igy is tok jol elvoltunk. A lakasban eleg nagy mocskot hagytunk mert mar nem volt idonk takaritani, ugyhogy valoszinuleg nem sokat latunk a foglalonkbol, sebaj.
Szoval az utolso nap en mar nagyon izgultam, hogy minden rendben legyen es amig a koltoztetok csomagoltak a cuccainkat, elvittem Aronkat setalni es elmentem az indiai baratnomhoz, aki mar kora reggel nagy sutes-fozesben volt, ugyanis valamelyik hindu istennek volt valami unnepelnivaloja. En mar addigra tul voltam egy otthon elkoltott reggelin, majd az uton is elragcsaltam egy cheese and herb scone-t a kavem melle, de egy harmadik reggelit is "meg kellett" ejtenem: Sowmiya es az ura nagyon tukmaltak a kajat, ami nagyon finom volt, csak nem eppen olyan, amit en reggelinek hivnek - jo sok es kiados kaja, de nem akartam tiszteletlen lenni, ugyhogy mindent belapatoltam szepen :-) Mondjuk nagyon finom volt, azt meg kell hagyni. Meg azert az is jol esett, hogy egy ilyen esemenyt megosztottak velem: a kajabol tettek egy kicsit a konyhai oltarra (vagy nem tudom minek hivjak: ott van az osszes istenuk kepe, meg fustolok, kis talcak stb.), majd a no vezette a szertartast, mely soran a sajat anyanyelven beszelt valamit, hadonaszott valami fustot kibocsato cuccal, majd elovett a kis konyhaszekrenybol egy zacsit, amiben valami szennek kinezo cucc volt es bekente vele a ferje homlokat, az enyemet es Aronet (vagyis pontosabban a ket szem kozotti ponton levo reszt - ez volt az aldas). Ezutan kovetkezett a mar emlitett irgalmatlan nagy zabalas :-)
Aronka kicsit meg volt zavarodva a nap torteneseitol, pedig meg el sem indultunk. Miutan minden cuccunkat bepakoltak, kiderult, hogy sokkal tobbe kerul a cuccszallitos moka, mint amire eredetileg saccoltak, igy Romnak el kellett mennie a bankba. Kozben pedig mar nagyon indulnunk kellett volna, ugyhogy eleg nagy rohanas volt. Az utso percekben meg rasoztam par dolgot Carmenre: fagyasztobol kivett cuccokat, felig hasznalt sampont stb.
Aronkat probaltuk jol elfarasztani a repteren, nagyon elvezte a nagy teret meg a sok latnivalot. Kajaltunk egyet, de valami iszonyat sokat kellett varni az enyemre, ami miatt majdnem lekestuk a gepet es ami miatt tobbszor beszoltam a pincernonek. Vegul a szakacs kijott bocsanatot kerni es kozolte, hogy nem kell fizetnunk a kajamert. Igy mar sokkal jobban erzem magam :-) A repulout eleg hosszu volt es raadasul atszallos, de Aronka nagyon jol viselte a strapat. Nagyon jokat aludt, ami csak nekunk nem volt valami kellemes, mivel nem volt sajat helye, hanem rajtunk fekudt, keresztben, egy parnan, amit hoztunk magunkkal. A nemet legikisasszonyok eleg bunkok voltak, sehogy nem tudtunk beloluk egy mosolyt kicsikarni, ellenben az utastarsak nagyon kis viccesek voltak. Mogottunk egy otvenes nemet hazaspar ult - Aronka rajott, hogy nagyon muris kukucsolni a mogottem ulovel ugy, hogy lebukik az ules moge, majd egy nagy mozdulattal a gyomromba szambazva elobukkan. A bacsi is benne volt a mokaban, kozben nemetul beszelt neki es velem is igy probalt beszelgetest kezdemenyezni, ami eleg viccesre sikeredett, mert azert a nemettudasom nem annyira alapos - az olaszorszagban a nemet onkentestarsakkal eltoltott egy ev alatt tanult karomkodasokra es gyerkmeknyelvi szavakra (erre a tudasra a munka kapcsan tettem szert), valamint fozessel kapcsolatos dolgokra korlatozodik. Angliaba erkezve mi mar total szet voltunk esve, Aronkanak tovabbra is jo kedve volt, mondjuk azert az autoban os is bealudt - igy utaztunk Londonbol South Pethertonig, ahol aztan anyosomek vartak. Nagyon nagy volt az orom, ettunk egy jot, aztan mindenki zuhant az agyaba. A jetlag csak nehany napig tartott: Aronka ejjel haromkor autokat tologatott, kocos hajjal es csipas szemmel konyvet olvastunk stb. Kellett egy jo 2-3 het, mire a dragam megszokta az uj helyet: hogy mi hol van, ki kicsoda es hasonlok. Az, hogy kicsit megzavarta eleinte a valtozas olyan dolgokon latszott, mint pl. a pelekacsere kozben mutatott hiszti (eddig ilyen nem volt, meg Aron alapbol sem egy hisztis gyerek), sokkal tobbet akart karban lenni, anyasabb volt, ha tul sok uj inger erte, akkor kicsit kiakadt stb. de ezeknek mar nyoma sincs. Nagyon jol erzi magat :-) Folyt kov...
Tehat szeptember vegen, egy szep napsuteses vancouveri csutortokon repulore szalltunk es meg sem alltunk... Frankfurtig, ahol egy masik repulore szalltunk, majd meg sem alltunk... Londonig, ahol pedig autoba szallva meg sem alltunk... South Pehthertonig. Innen mar szerencsere nem kellett tovabb mennunk. A koltozes/utazas napja elegge stresszes volt. Reggel megerkeztek a koltoztetok, akik bedobozoltak es elvittek az addigra kupacokba halmozott cuccainkat: ruhakat, konyveket, jatekokat es midenfele haszontalan cuccot: olyan cuccokat, amiket nem is tudom, hogy miert hoztunk magunkkal! Azt mondtak, hat het multan meg is erkezik minden... ehhez kepest most kaptunk egy e-mail-t, hogy november vegeig nem fog megerkezni a cucc. Ez csak azert nem annyira jo, mert hamarosan koltozunk tovabb innen anyosektol, es nem artana nehany labas meg hasonlok... de megoldjuk.
Amugy az indulas elotti napokban vegul szerencsere sikerult megszabadulnunk az osszes butorunktol (bar egy szuper irodai szeket meg a kerti butort (kerti butor kifejezes alatt ertsd: olcso ikeas pici fa asztal ket kicsi, inogos szekkel). A butoreladasi-akcio miatt eleg nagy atjarohaz lett a lakasunkbol, de Aronka nem banta: nagyon kis tarsasagi leny lett az utobbi idoben, imadta/imadja az uj arcokat. Mondjuk faarccal bamul mindenkit ugy 2 percig, de aztan nagyon be tud lazulni :-) Sokszor jottek az epulet "management"-jetol is megmutatni a lakast potencialis berloknek. Az utolso 3-4 ejszakank ugy nezett ki, hogy nulla butor volt a lakasban (amit Aronka szerintem nagyon elvezett, mert igy nagyobb terben tudott szabadon mozogni), illetve miutan az agyunkat es a vendegagyat is elvittek ugy aludtunk, hogy leteritettuk a dunnyhat a foldre es az volt az agyunk :-) Majd mivel Aronka pedig az indulas elotti 1-2 hettol szamitva csak nagyritkan volt hajlando a sajat agyaban elaludni estenkent, a dunnyha melle tettuk az o kisagybol kivett matracat is, amit aztan az utolso elotti napunkon a kisaggyal egyutt el is vittek (ezen el is erzekenyultem, de azert az jo erzes volt, hogy legalabb ismeroshoz kerult a kisagy). Szoval eleg minimalberendezes volt csak a vege fele a lakasban, de igy is tok jol elvoltunk. A lakasban eleg nagy mocskot hagytunk mert mar nem volt idonk takaritani, ugyhogy valoszinuleg nem sokat latunk a foglalonkbol, sebaj.
Szoval az utolso nap en mar nagyon izgultam, hogy minden rendben legyen es amig a koltoztetok csomagoltak a cuccainkat, elvittem Aronkat setalni es elmentem az indiai baratnomhoz, aki mar kora reggel nagy sutes-fozesben volt, ugyanis valamelyik hindu istennek volt valami unnepelnivaloja. En mar addigra tul voltam egy otthon elkoltott reggelin, majd az uton is elragcsaltam egy cheese and herb scone-t a kavem melle, de egy harmadik reggelit is "meg kellett" ejtenem: Sowmiya es az ura nagyon tukmaltak a kajat, ami nagyon finom volt, csak nem eppen olyan, amit en reggelinek hivnek - jo sok es kiados kaja, de nem akartam tiszteletlen lenni, ugyhogy mindent belapatoltam szepen :-) Mondjuk nagyon finom volt, azt meg kell hagyni. Meg azert az is jol esett, hogy egy ilyen esemenyt megosztottak velem: a kajabol tettek egy kicsit a konyhai oltarra (vagy nem tudom minek hivjak: ott van az osszes istenuk kepe, meg fustolok, kis talcak stb.), majd a no vezette a szertartast, mely soran a sajat anyanyelven beszelt valamit, hadonaszott valami fustot kibocsato cuccal, majd elovett a kis konyhaszekrenybol egy zacsit, amiben valami szennek kinezo cucc volt es bekente vele a ferje homlokat, az enyemet es Aronet (vagyis pontosabban a ket szem kozotti ponton levo reszt - ez volt az aldas). Ezutan kovetkezett a mar emlitett irgalmatlan nagy zabalas :-)
Aronka kicsit meg volt zavarodva a nap torteneseitol, pedig meg el sem indultunk. Miutan minden cuccunkat bepakoltak, kiderult, hogy sokkal tobbe kerul a cuccszallitos moka, mint amire eredetileg saccoltak, igy Romnak el kellett mennie a bankba. Kozben pedig mar nagyon indulnunk kellett volna, ugyhogy eleg nagy rohanas volt. Az utso percekben meg rasoztam par dolgot Carmenre: fagyasztobol kivett cuccokat, felig hasznalt sampont stb.
Aronkat probaltuk jol elfarasztani a repteren, nagyon elvezte a nagy teret meg a sok latnivalot. Kajaltunk egyet, de valami iszonyat sokat kellett varni az enyemre, ami miatt majdnem lekestuk a gepet es ami miatt tobbszor beszoltam a pincernonek. Vegul a szakacs kijott bocsanatot kerni es kozolte, hogy nem kell fizetnunk a kajamert. Igy mar sokkal jobban erzem magam :-) A repulout eleg hosszu volt es raadasul atszallos, de Aronka nagyon jol viselte a strapat. Nagyon jokat aludt, ami csak nekunk nem volt valami kellemes, mivel nem volt sajat helye, hanem rajtunk fekudt, keresztben, egy parnan, amit hoztunk magunkkal. A nemet legikisasszonyok eleg bunkok voltak, sehogy nem tudtunk beloluk egy mosolyt kicsikarni, ellenben az utastarsak nagyon kis viccesek voltak. Mogottunk egy otvenes nemet hazaspar ult - Aronka rajott, hogy nagyon muris kukucsolni a mogottem ulovel ugy, hogy lebukik az ules moge, majd egy nagy mozdulattal a gyomromba szambazva elobukkan. A bacsi is benne volt a mokaban, kozben nemetul beszelt neki es velem is igy probalt beszelgetest kezdemenyezni, ami eleg viccesre sikeredett, mert azert a nemettudasom nem annyira alapos - az olaszorszagban a nemet onkentestarsakkal eltoltott egy ev alatt tanult karomkodasokra es gyerkmeknyelvi szavakra (erre a tudasra a munka kapcsan tettem szert), valamint fozessel kapcsolatos dolgokra korlatozodik. Angliaba erkezve mi mar total szet voltunk esve, Aronkanak tovabbra is jo kedve volt, mondjuk azert az autoban os is bealudt - igy utaztunk Londonbol South Pethertonig, ahol aztan anyosomek vartak. Nagyon nagy volt az orom, ettunk egy jot, aztan mindenki zuhant az agyaba. A jetlag csak nehany napig tartott: Aronka ejjel haromkor autokat tologatott, kocos hajjal es csipas szemmel konyvet olvastunk stb. Kellett egy jo 2-3 het, mire a dragam megszokta az uj helyet: hogy mi hol van, ki kicsoda es hasonlok. Az, hogy kicsit megzavarta eleinte a valtozas olyan dolgokon latszott, mint pl. a pelekacsere kozben mutatott hiszti (eddig ilyen nem volt, meg Aron alapbol sem egy hisztis gyerek), sokkal tobbet akart karban lenni, anyasabb volt, ha tul sok uj inger erte, akkor kicsit kiakadt stb. de ezeknek mar nyoma sincs. Nagyon jol erzi magat :-) Folyt kov...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése