2012. október 31., szerda

A fonokrol

Es akkor ez a bejegyzes most Aronkarol fog szolni :-)

Sokat gondolkoztam mostanaban, miben valtoztam amiota anya vagyok. Hat, jobban ertekelem a szabadidot. Akinek kisgyereke van, nagyon jol tudja, hogy lenyegesen lecsokken a szabadido mennyisege. Mindent meghataroz az, hogy a kis ur mikor kel fel, milyen a hangulata, hogyan eszik, mikor alszik napkozben stb. Szoval ertekelem, ha van egy kis szabadido, ha egyedul el tudok menni klotyora, esetleg a zoldsegeshez meg ilyen helyekre :-) Arrol nem is beszelve, hogy milyen szuper az, ha Rom es en eljutunk egy etterembe. Eddig ugyebar, amig Vancouverben voltunk annyira egymasra voltunk utalva, annyira nulla segitseg nelkul leteztunk, hogy mar megszoktuk a helyzetet, ugyhogy ha neha anyosom kiviszi a kertbe Aront vagy tudjak orizni az almat, amig mi elmegyunk vacsorazni, akkor az szuper. Persze meg igy sincs tengernyi szabadidom, mert azert itt is mindenkinek megvan a maga elete es itt ugy latom, hogy tenyleg inkabb az van, hogy kerni kell a segitseget es akkor megadatik :-) Az ido olyan szempontbol is fontos szerepet tolt be az eletemben, amiota Aron van, hogy nagyon sokszor belegondolok, milyen gyorsan telnek a honapok. Csak nezegetem a regebbi kepeket es egeszen elerzekenyulok. Igyekszem minden percet megelni ennek a csodalatos dolognak: nezni, ahogy racsodalkozik a vilagra, ahogy kimond egy-egy uj szot, ahogy novekszik. Nem tudom mi lesz, ha 15 evesen mar nem engedi, hogy szanaszejjel puszilgassam. Kell akkor szulnom meg egy gyereket, hogy babazhassak :-) Meg persze elobb sem artana egy ocsi vagy egy hugi, de szerintem meg varat magara a dolog, amig Aron 3-4 eves nem lesz.

Van egy masik dolog is, amiben valtoztam. Eddig elegge olyan voltam, hogy mindenkire figyeltem, szerettem mindenkivel joban lenni, mindenkinek mindenben segiteni, ami tokjol hangzik, de most ugy erzem, a legfontosabb, hogy Aronnak jo legyen es ha be kell szolnom embereknek, beszolok, ha nincs idom es hangulatom bajcsevegni valakivel, akkor teljesn nyugodtsaggal kussolok es nem zavar a masnak kinosnak tuno csend, meg ilyenek.

Mas: hamarosan koltozunk a sajat albiba, amit mar nagyon-nagyon varok. Elotte meg kell vennunk par butort es mindenfele haztartasi gepre is szukseg van, mivel Kanadabol semmi ilyesmit nem tudtunk magunkkal hozni. Ezeket mar beszereztuk - Aronka is jott velunk es a Paradicsomban erezte magat: jott-ment, minden gombot megnyomott, minden mikrosuto ajtajat ki kellett neki nyitni, hogy aztan becsukhassa, csavargatta a mosogepen a bigyokat stb. Az egyik butorboltba is elvittuk, de mondjuk annak siras lett vege, sok ott az asztalsarok, Aronka meg elegge be tud neha gyorsitani, ha lat valami neki tetszo dolgot es kozben nem nagyon figyel a ra leselkedo veszelyekre, mi meg neha tul gyorsan kapcsolunk. De szerencsere nem lett nagy baj es amugy sem szokott ilyenekbol nagy siras-rivas lenni szerencsere.
Kivancsi vagyok, mennyi ido alatt szokja majd meg Aron az uj helyet. Igyekszem majd tartani a napirendet es meghagyni a kialakult kis szokasokat, aztan majd meglatjuk. Most ugy nez ki egy napunk, hogy reggel fel 7 korul kel Aron es vele egyutt en is, aztan egy oraba beletelik, amig szep lassan osszeszedjuk magunkat, megcsinaljuk  a reggelit stb. Fel 8-kor kettesben megreggelizunk, aztan meg jatszunk egy fel orat, majd ha nem esik az eso, akkor bemegyunk a faluba: itt setalgatunk, elnezunk a templom sirkertjebe, ahol jokat lehet rohangalni a fuben, bevasarolunk, majd visszamegyunk a hazba, otthagyjuk a babakocsit es gyalogosan is megejtunk egy setat. Mostanaban azt csinaltam, hogy mindig elsetaltam vele az uj hazhoz es beszeltem neki rola, hadd szokja :-) Aztan tizorai, ilyenkorra altalaban Rom is osszekaparja magat es elkezd dolgozni, anyosomek meg a haloszobaban ejtoznek (aposom ugy del korul szokott lejonni, anyosom kicsit elobb, nagyon lazak, mondjuk megtehetik - nyugdijasok). Aztan ugy fel 12-ig jatszunk, a kertben vagyunk, rajzolunk, mondokazunk, Aron "segit" kipakolni nekem a mosogatogepet stb. Aztan ebedelunk, ami kb. ugy szokott kinezni (meg a tobbi kajalas is ilyen sajnos, leszamitva talan a reggelit), hogy kb. 3 percet bir az etetoszekben, aztan ki akar jonni es utana uldozom a kajaval - meg nem sikerult rajonnom, hogy lehetne a szekben tartani es nem akarom eroszakosan ott tartani, de remelem ez kialakul, pl. ha sajat kisszeke meg kisasztala lesz. Aztan alvas van, ami neha csak egy ora, neha ketto... majd uzsi es mostanaban mar eleg koran fekszunk, 6-ra megvacsizik, aztan furdes, mese, esti dolgok es 7-kor alszik jo esetben. Jo, hogy igy elore hoztuk az esti alvast. Eleinte miutan ideerkeztunk az volt, hogy este 9-kor ment aludni, ami utan en mar hulla voltam.

Remelem, nem aludt be senki ezen a poszton :-)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése