Filmes

Rákaptunk az esti filmnézésre. Ahogy azt már említettem, a kanadai-amerikai tv nem nagy szám, alig vannak jó filmek. Van 1-2 jó dokumentumsorozat (erről majd később írok), filmsorozat és show, de tényleg nem valami izgi a felhozatal, úgyhogy alternatív filmszerzési módszerekkel próbálkozunk :) Megnéztem újra a Süti, nem süti című Woody Allen filmet: 6-7 éve láttam az hiszem, és akkor nagyon tetszett, de most valahogy olyan laposnak tűnt. Aztán megnéztem a Júlia és Júliát is, ami egy kis főzős film. M. Streep az egyik főszereplő (igazából ezért néztem meg) és bár maga a sztori jó, és az egész olyan hangulatos, valahogy nagyon vontatottnak és hosszúnak tűnt nekem. Ami viszont fantasztikus, az a Napok romjai. 1993-as film, és rejtély, hogy eddig miért nem láttam. Anthony Hopkins és Emma Thompson a két főszereplő és a történet a II. világháború környékén jászódik, a film Kazuo Ishiguro regényéből készült. A párbeszédek külön élményt nyújtottak: jó kis angol kiejtés és olyan cikornyásan udvarias mondatok, hogy csak na. Még a csába is úgy küldik el egymást a szereplők, hogy közben minden szó simogatja az ember lelkét. Utána le is teszteltem a filmben leggyakrabban elhangzott, régies hangzású mondatokat a Romon, pl: "Thank you for my tea, this is MOST kind of you, Lord Broad." Megnéztem még a Király beszédét is, szintén fantörpikus film, csakúgy, mint a Fekete hattyú - ez utóbbi eléggé magával húzós.